10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig

A kunyhóadó (1898)

A Viktória-kori Nagy-Britannia birodalmi nagyhatalom volt, ennek megfelelően megtehette, hogy az adóztatást az anyaországban csökkenti, és az államadósság megfizetésének terhét az olyan vidékekre tolja, mint India vagy afrikai gyarmatai, amelynek lakói nem rendelkeztek képviselettel Westminsterben. Ebből kifolyólag ez a teher nagyrészt ezeket az embereket sújtotta, az adók méltánytalansága pedig – minthogy a szegények létszükségleteire estek – kapóra jött a különféle nacionalista mozgalmak számára (mint például Gandhié Indiában), hogy tüntetőleg léphessenek fel ellenük. Gandhi tömegmegmozdulásokat szervezett például a sóadó ellen, Afrikában pedig gyakran erőszakhoz vezettek az ilyen adók.

A kunyhók jól láthatóak és könnyen megszámlálhatóak voltak, ráadásul mivel az adót pénzben kellett befizetni, az őslakosok kénytelenek voltak pénzalapú, kapitalista gazdálkodást kialakítani. Sok afrikai azonban nem kívánta sem feladni hagyományos életmódját, sem adót fizetni a gyarmattartó hatalomnak – különösen azután, hogy bevételeikhez képest lényegesen több adót fizettek, mint az európai telepesek és cégek. Emiatt a kunyhóadót gyakran nyers erővel és brutalitással szedték be a hatóságok.

Nem meglepő módon a kunyhóadó és szélesebb társadalmi hatásai gyakran vezettek ellenálláshoz, mint például az 1898-as „kunyhóadó-háborúhoz” Sierra Leonéban, vagy a zuluk 1907-es felkeléséhez. Az ekkoriban a gyarmatügyi titkárságon dolgozó Winston Churchill kikelt „az őslakosok gyomorforgató mészárlása” ellen, és kijelentette, hogy a Natal térség kormányzata „a Brit Birodalom huligánja”.

1. Az első fejadó (14. század)
2. A jövedékiadó-válság (1733-1734)
3. Az ablakadó (1696)
4. A jövedelemadó (1799)
5. „A tudás megadóztatása” (1815)
6. A gabonatörvények (1815)
7. A gyufaadó (1871)
8. A kunyhóadó (1898)
9. A szelektív alkalmazási adó (1964)
10. Az újabb fejadó (1990)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején