Gyógyító királyok a középkorban
2012. november 23. 19:29
Korábban
A rituálé mint politikai eszköz
A francia és angol szertartás kezdetben megegyezett, mivel a szigetország uralkodója egy az egyben átvette a Capeting-rituálét, amely azonban az idő előrehaladtával változáson ment keresztül. A rituálé során a beteget a király megérintette a fertőzött területen, majd keresztet vetett rá, a szertartást követően pedig kezet mosott (Franciaországban ennek a víznek is gyógyító erőt tulajdonítottak). A francia király a szertartás alatt valószínűleg szakrális szavakat, az angol pedig imákat mormolhatott.
Míg a francia rituálé viszonylag egyszerű volt, az angol körül valóságos liturgia jött létre, amelynek fontos része volt a királyi áldás is. Franciaországban egy héten egy kijelölt napon gyógyíthatott a király, Angliában nem volt ilyen szabályozás. Fontos volt az is, hogy az uralkodóknak a gyógyítás alkalmával nagylelkűen kellett viselkedniük, rendszerint alamizsnát osztottak.
A királyi gyógyító erőt Szent Marcoul francia apát közbenjárásának is tulajdonították
A kézrátétel rendkívül nagy népszerűségnek örvendett; egy számadáskönyvből például megtudhatjuk, hogy I. Edward angol király (1272-1307) az egyik évben 1736 embert gyógyított meg. A lakosok (legyenek bár jobbágyok vagy nemesek) görvélykórtól való királyi megszabadítása főként a békés időszakokban működött. Ám tendenciaként figyelhető meg az is, hogy a gyógyítás képességével együtt járó szakrális királyságot akkor dicsőítették buzgón Angliában és Franciaországban, amikor az uralkodói dinasztia egy komoly válság után népszerűsége visszaszerzésére törekedett.
I. Mária angol királynő is gyógyított
Fontos megjegyezni, hogy az egymással évszázadokon át vetélkedő Anglia és Franciaország királyai elismerték egymás gyógyító képességét. S bár főként ebben a két országban volt ennyire erősen jelen a „gyógyító királyi intézmény”, más uralkodok is rendelkeztek eme képességekkel. A magyar királyoknak (főként a Habsburgoknak) a sárgaság (morbus regius) gyógyítását tulajdonították, a kasztíliai uralkodó pedig ördögűző volt. A 17. század során a spanyol királyok is gyógyították a görvélykórt, ám ez nem volt akkora jelentőségű és olyan volumenű, mint északi szomszédjuknál. A német-római császárnak pedig nem volt szüksége a gyógyítás képességére és az ebből fakadó előnyökre, hiszen a középkorban elegendő tekintéllyel rendelkezett országaiban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye 17:05
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál 14:20
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra 13:20
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja 11:20
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap