Markus Götting - Karsten Lemm

Az atomtesztek aranykora

1951 és 1962 között az USA-ban a földfelszínen tesztelték a bombákat. A levegőbe került radioaktív port a szél a környező települések fölé fújta egy több száz kilométer sugarú körben. 1962-től a teszteket levitték a föld alá – ott folytatták még 30 évig a kísérleteket. Az utolsó nukleáris robbantásra 1992 szeptemberében került sor a nevadai terepen. De közben amerikaiak ezrei betegedtek meg, vagy hunytak el az atomtesztek során kiszabadult, egészségre káros radioaktív anyagok miatt. Természetesen nem volt jobb a helyzet a Szovjetunióban sem. Ott is kísérleti nyulaknak tekintették az állampolgárokat, akiken gond nélkül tesztelték az atombomba hatásait. A nukleáris tesztek 40 éves aranykora következik.

Nagy szolgálat az emberiségnek

Az atombombatesztek, amint azt majd fél évszázadig az USA kormánya állította, az amerikai állampolgárok védelmében folytak. A hidegháborúban a fenyegető helyzetek ellenszereiként szolgáltak, a valóságban azonban már korán a helyi lakosság ellen folytatott háborúvá fajultak. A keleti ellenséggel szemben bevetett tömegpusztító fegyverek kifejlesztésének ötletéből masszív önmegsemmisítés lett. Az önpusztítás 1946. február 10-én kezdődött, amikor Ben Wyatt hajóskapitány, a Marshall-szigetek katonai kormányzója felszállt egy hidroplánra és a Bikini-szigetekre repült. Az amerikai kormány éppen eldöntötte, hogy felrobbantja a Hirosima és Nagaszaki utáni első bombákat. A Bikini-atoll, ami két éve volt amerikai fennhatóság alatt, ideális feltételeket nyújtott: elég messze esett az összes kereskedelmi hajóútvonaltól és a lagúna elég nagy volt a flotta számára. Ráadásul mindössze 167 lakosa volt. Őket Wyatt ki akarta telepíteni, azért repült oda, hogy ezt közölje velük.

Nagy szolgálatot tesznek az emberiségnek – magyarázta Wyatt és megígérte, hogy egy napon visszatérhetnek a kis érintetlen paradicsomukba. „Úgy mint Izrael népe, amit az Úr az Ígéret Földjére vezet.” Bikini törzsfőnöke nem tudta, mi ez a bomba, és hogy mit fog okozni. A világháborúból is alig éreztek valamit errefelé. De ha ez tényleg a Teremtő akarata, akkor Isten nevében beleegyeznek az átmeneti költözködésbe. Öt héttel később a USS LST-1108 fregatt fedélzetén ültek, úton a 200 km-re fekvő Rongerik szigetére, amely átmeneti otthonukká vált. Amikor a hajó kifutott a lagúnából, az egykori lakosok még egyszer utoljára hátrafordultak és látták, ahogy az amerikaiak lángba borítják kunyhóikat.

A következő hetekben 42 ezer katona fordult meg a szigeten, hogy előkészítsék a terepet a Crossroads hadművelethez. Száz tonna dinamittal szélesítették ki a lagúna bejáratát az amerikai haditengerészet hajói számára, korallzátonyokat repítettek a levegőbe. A kellemetlen élősködőket DDT-vel (Magyarországon 1970 óta betiltott rovarölőszerrel - A szerk.) intézték el.

A katonák a csillogó tengerben fürödtek, napoztak a parton, fagylaltoztak és ingyen sört ittak. Két tucat női tengerészkatona is velük volt. Meg egy kutya. A katonaság több mint 500 fényképészt és operatőrt bízott meg, kerítettek pár száz kamerát, ehhez 18 tonna filmnyersanyagot, hogy megörökítsék az eseményeket.

A teljes cikk a 2012 TAVASZ számunkban olvasható.

Rendelje meg a kiadványt!
megrendelem a számot
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma