2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Világ Igaza kitüntetésben is részesült a magyar asztrofizika atyja

2024. február 6. 13:20 Múlt-kor

A II. világháború után a túlélőknek hatalmas emberi veszteségekkel és mérhetetlenül nagy anyagi károkkal kellett szembe nézniük. Bay Zoltán fizikus csapata számára a háború egy kísérlet közepébe is belecsapott. A sokkból azonban gyorsan talpra álltak. 78 évvel ezelőtt, 1946. február 6-án a kutatócsoport egy saját fejlesztésű radarral – a világon akkor egyedülálló eljárással – mérte meg a Föld-Hold távolságot. E napot tekintik a magyar űrkutatás kezdetének, a rádiócsillagászat megalapozásának.

Bay Zoltán mellszobra
Bay Zoltán fizikus

Az 1900. július 25-én Gyulavári községben született Bay Zoltán a debreceni kollégiumban érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Karán matematika-fizika szakra iratkozott be, emellett az Eötvös Kollégiumnak is tagja lett. Tehetsége hamar megmutatkozott, az Elméleti Fizikai Tanszéken kapott tanársegédi állást.

1926-tól négy évig különböző ösztöndíjakból Berlinben kutatott, ahonnan hazatérve előbb Szegeden kezdett tanítani, majd útja visszakanyarodott a főváros felé, pontosabban Újpestre, ahol az Egyesült Izzó kutató laboratóriumának élére került. Az egyetemet otthagyni egy ipari vállalat kedvéért – ahogyan az Kunfalvi Rezső Magyar tudósok a nagyvilágban című tanulmányából kiderül – nem kis megrökönyödést keltett a tudományos világban. Bayt azzal vádolták, hogy eladta magát és elárulta a „tiszta tudományt”. Ő azonban tudta, hogy mit csinál, és azzal is tisztában volt, hogy komoly kísérleteket csak itt végezhetett, egyrészt a sokkal jobb laboratóriumi felszerelések miatt, másrészt olyan fizikus kollégáknak köszönhetően, mint a kriptonégőt feltaláló Bródy Imre.

Ő szorgalmazta a Műegyetemen – az Egyesült Izzót vezető Aschner Lipótot meggyőzve – az ország első atomfizikai tanszékének létrehozását, amelynek 1938-tól tanára is lett. Az ekkor gyártott elektronsokszorozót a fotonszámlálás leggyorsabb eszközévé fejlesztette. Bay találmánya alapvetően különbözött Vladimir Zworykin fejlesztésétől, ezért önálló magyar teljesítményként tekintenek rá.

A háború alatt az Egyesült Izzóban Simonyi Károly és Papp György közreműködésével egy radarberendezés megtervezésén dolgoztak. Ilyen kísérletek Angliában és Németországban is folytak, de természetesen teljesen titokban, így minden ország a maga útján járt. Magyarország 1944-es bombázásának megkezdődése után a kutatás különösen fontossá vált.

Baynak közben azon járt az esze, ha már ezt a feladatot kapták – amely egyébként azzal a nem kis haszonnal is járt, hogy mindenféle katonai kötelezettség alól mentesültek – akkor valami tudományos eredményt is próbáljanak meg elérni. Kitalálta, küldjenek jeleket a Holdra és figyeljék meg azok visszaérkezését. Ez a gondolat vezetett el a sikeres magyar Hold-radarkísérlethez, addig azonban még sok megoldandó probléma vetődött fel, és a nyilas uralom, majd az ostrom is megálljt parancsolt a tudósoknak.

A hadiüzemmé nyilvánított Egyesült Izzóban Bay nemcsak a gyárat és a laboratóriumot próbálta megmenteni a német kiürítési parancstól, de a zsidó származású munkatársait is védte. A német megszállás után Aschnert letartóztatta a Gestapo, és a mauthauseni koncentrációs táborba deportálták. Ezután Bayt nevezték ki a gyár igazgatójának.

Zsidó alkalmazottjait és családjaikat a külföldi képviseletek menleveleihez juttatta. Már az is törvénytelen volt, hogy fizetést adott nekik, amikor viszont látta, nem tudja a deportálásoktól megvédeni őket, segítette szökésüket és bujkálásukat. 1944 novemberében a pályaudvarra is kiment és elszántságának köszönhetően elhurcolt beosztottjainak egy kis csoportját leszedette a deportálási szerelvényről. Embermentő cselekedeteiért 1998-ban megkapta a Yad Vashem Világ Igaza kitüntetését.

A háborút túlélt csapat tagjai gyorsan talpra álltak, összeszedték a megmaradt berendezéseket és 1946. február 6-án teljes bizonyossággal fogták a Holdról visszaérkező jeleket. Pár héttel korábban, a magyarországi kísérlettől függetlenül – de lényegesen kedvezőbb körülmények között – egy amerikai csoport is sikeresen végrehajtotta a kísérletet. A két csapat eredményét az aktív űrkutatás első lépéseként tartja számon a nemzetközi megítélés.

Bay a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett, élénken részt vett a hazai tudományos életben. A nemzetközi és belpolitikai folyamatok azonban nem jó irányt vettek. Előbb a háborús jóvátétel, majd az államosítás és a nyugati üzleti érdekeltségek elleni hadjárat az Egyesült Izzót is elérte. A döntően amerikai tulajdonú cég vezérigazgatójaként Bayt is kihallgatta az államvédelem, de közben – ahogyan az Marx György Magyar Tudomány 1993/1. számában megjelent írásából kiderül – megüzenték neki, ha belép a pártba, ő lesz a Magyar Tudományos Tanács vezetője. A fizikus azonban ekkorra már eleget látott a szovjet és a kommunista módszerekből – és a hozzá hasonló vállalatigazgatók elleni koncepciós perekből –, úgyhogy inkább vonatra szállt és elhagyta Magyarországot, ahová 25 évig nem is tért vissza.

1948-ban Amerikába költözött, ahol elfogadta a washingtoni George Washington Egyetem professzori állásajánlatát. Itt részecskemegfigyelésben végzett kutatásokat, majd a fény sebességét sikerült minden addiginál pontosabban megmérnie. Több kutatóhely is alkalmazta és neves tudósként tartották számon.

1973-ban járt újra Magyarországon, amikor visszaállították akadémiai tagságát, számos előadást tartott, sokat publikált hazai folyóiratokban. 44 évet dolgozott Amerikában, itt is halt meg, de szülőhazájához való kötődését mi sem mutatja jobban, minthogy 1992-ben hamvait kérésére hazaszállították.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Bay Zoltán előadást tart híres kísérletről
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár