Viccből jelölték, 60% feletti győzelemmel az USA első női polgármestere lett Susanna Salter

Az 1860-ban az Ohio állambeli Lamirában szigorú kvéker családba született Salterről úgy gondolják, ő lehet az első női polgármester az Egyesült Államokban, és az egyik első nő az országban, aki bármilyen választott politikai tisztséget töltött be. Az ekkor még Susana Madora Kinsey néven ismert lány családjával 12 éves korában egy farmra költöztek a kansasi Silver Lake városa közelében, 20 évesen pedig felvételt nyert a Kansasi Állami Mezőgazdasági Főiskolára, amely a mai Kansasi Állami Egyetem elődje. Sajnos egy súlyos betegség miatt mindössze hat héttel tanulmányai vége előtt ott kellett hagynia a főiskolát.

Nem volt azonban teljesen értelmetlen a tanulás – a főiskolán ismerte meg jövendőbeli férjét, Lewis Saltert. Miután 1880-ban összeházasodtak, a szintén kansasi Argoniába költöztek, és családot alapítottak. Összesen kilenc gyermekük született. Az első, Francis Argonia Salter 1883-ban lett az első gyermek, aki az új településen született. Feleségként és anyaként való új élete mellett a helyi Női Keresztény Mértékletességi Egyesület (WCTU) tisztje lett (a „mértékletesség” alatt az antialkoholizmus értendő), illetve az ekkoriban viszonylag nagy tömegeket megmozgató Szesztilalompártban is aktív volt.

Susanna szülei röviddel az ifjú pár után szintén Argoniába költöztek, és édesapja lett az 1885-ben újonnan bejegyzett város első polgármestere, férje pedig az első jegyző. 1887-ben következett be az a történelmi esemény, amely meghatározta Susanna későbbi politikai szerepvállalását: a nők megkapták az államban a választójogot, feltéve, ha első-, másod-, vagy harmadosztályú városban laktak. Mivel Argonia harmadosztályú város volt, az itteni nők szavazhattak a közelgő polgármesteri és városi tanácsi választásokon.

Abban az évben a WCTU a kansasi állami szintű szesztilalom betartatását helyezte előtérbe, mint legfontosabb elérendő politikai cél, és támogatásáról biztosította azokat a potenciális jelölteket a polgármester-választáson, akik ezzel egyetértésben voltak. Sokaknak nem tetszett azonban a városban, hogy a nőknek is beleszólásuk lehet a közügyekbe.

Egy körülbelül 20 férfiból álló csoport a fejébe vette, hogy tesz valamit az új helyzet ellen. Leadtak egy jelöltlistát, amelyen Salter szerepelt az első helyen, a többi jelöltet pedig a WCTU által támogatott listáról vették. Úgy gondolták, hogy a nők majd erre a listára szavaznak, viszont mivel nem lesz férfi, aki női polgármesterjelöltre szavazna, a WCTU számára kellemetlen helyzet adódik, és a nőknek a jövőben nem lesz kedvük a politikában részt venni.

Mivel a jelöltek nem voltak kötelesek nyilvánosan kampányolni vagy egyáltalán bejelenteni indulásukat, a listák pedig csak a választás napján váltak láthatóvá, az egész város meglepődött, amikor látta Salter nevét polgármesterjelöltként. A helyi republikánus pártvezetés két férfit küldött a házához, hogy megkérdezzék, tényleg indul-e. A kérdést úgy tették fel végül, hogy lenne-e polgármester, ha megválasztanák, erre Salter igennel válaszolt. Ezután a város republikánusai egységesen rá szavaztak, a „viccelődőket” megleckéztetendő.

Salter így a szavazatok több mint 60%-át besöpörve lett az ország első női polgármestere. Habár Lewis Salter eleinte nem örült annak, hogy felesége a jelöltek között szerepel, győzelme után már arról viccelődött, hogy ő „a polgármester férje”. A polgármesteri megbízatás egyébiránt mindössze egy évre szólt csupán, Salter viszonylag nyugodt turnusa mégis rengeteg sajtófigyelmet hozott nem csak az Egyesült Államok minden tájáról, de olyan távoli helyekről is, mint Svédország és Dél-Afrika.

A Salter-család a történelmi polgármesterség után néhány évvel, 1896-ban az akkori Oklahoma Territóriumba költöztek, ahol férje eleinte földet vásárolt, később pedig jogi praxisa volt és egy újságot is alapított. Lewis Salter 1916-ban elhunyt, Susanna ezután Norman városába költözött, ahol hosszú élete végéig élt – 1961-ben halt meg, két héttel 101. születésnapja után.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták