Vesztére indult El Dorado keresésére I. Erzsébet kedvenc felfedezője

Hajsza az elérhetetlen kincs után

1594-ben Raleigh egy megbízható emberét, Jacob Whiddont felderítő expedícióra küldte Trinidad szigete és az Orinoco-delta környékére, ami több mint 41 000 négyzetkilométernyi terület feltérképezését jelentette.

A következő év folyamán 60 000 ezüstfontot (mai értéken több mint 13 millió dollárt) gyűjtött össze a tervezett nagyszabású dél-amerikai expedícióhoz. A türelmetlen Raleigh végül az eredetileg tervezett nyolc helyett hat hajóval, mintegy 250 emberrel ki is hajózott Plymouth-ból 1595. február 6-án.

Március 22-én a hajók elérték Trinidad szigetét. Április 7-én az angolok megtámadták a fő kikötőváros, San José katonai helyőrségét, amivel kettős céljuk volt: egyfelől nem hagyhatták tengerjáró hajóikat biztonságosan a folyó torkolatánál a spanyol erők jelenlétében, másrészt Raleigh tudomására jutott, hogy Berrio is San Joséban tartózkodik, és beszélni akart vele.

„Megtudtam tőle amennyit csak tudtam Guianáról” – írta Raleigh Guiana felfedezése című könyvében, amelyet hazaérkezése után adott ki. Berrio eszerint egy Juan Martínez nevű spanyol férfi történetét mesélte el neki, aki a konkvisztádorhadsereg munícióraktárosa volt, és hét hónapot töltött el Manoában, amelynek ő adta spanyol nevét, az El Doradót.

Az expedíció további eseményeit illetően Raleigh saját leírásán kívül nincsenek források. A könyv szerint a Berrióval való találkozást követően száz emberével felhajózott az Orinocón, egy hónapra elegendő élelemmel.

Az öt, teljesen nyitott csónakba zsúfolt férfiak körében rendkívül rossz hangulat uralkodott, amelyen nem segítettek a viharok, a forróság, és az a tény sem, hogy valójában azt sem tudták, mi az úticéljuk.

Idővel „arra vetemedtek, hogy esőben és a tűző napon is feküdjenek – ing nélkül, felettébb szajhásan –, a csónakok kemény deszkáin, amelyeken a húst is előkészítettük a főzésre” – írta Raleigh. „Ki merem mondani, soha nem volt Angliában olyan börtön, amely gusztustalanabb és utálatosabb lett volna.”

Ha volt azonban esemény, amely megmutatta Raleigh kivételes vezetői képességeit, az éppen e sikertelen felfedezőút volt: mind a száz embert élve hozta vissza a tengerhez.

Ezelőtt azonban több mint 400 kilométert eveztek fel az Orinocón, egészen egy másik nagy folyóval, a Caroníval való találkozásáig – itt áll ma a venezuelai Ciudad Guayana városa.

Egy Morequito nevű indián településen Raleigh találkozott Topiawarival, egy idős törzsfőnökkel, akivel úgy tűnik, barátságot kötött: a későbbi utazók arról számoltak be, a főnök csalódását fejezte ki amiatt, hogy az angol felfedező nem látogatta meg többé.

Raleigh a maga részéről „népe legbüszkébb és legbölcsebb tagjaként” írta le Topiawarit, „a megfontoltság, az ítélőképesség és a jó beszéd emberét”.

A megbeszélésük során elhangzottakat Raleigh úgy értelmezte, hogy El Dorado határa négy napi útra van Morequitótól, azonban több emberre és fegyverre van szüksége meghódításához, így nagyobb expedícióval kell visszatérnie. Erzsébet királynő kegyeltje azonban többé nem jutott az aranyváros közelébe.

Az expedíció tehát visszaindult a tengerhez – június lévén, a folyó sodrása olyan erős volt, hogy az út, amely az áramlattal szemben egy hónapig tartott, az ellenkező irányba mindössze négy napot vett igénybe.

Útközben egy másik törzsfőnökkel, Putijmával is szót váltottak, aki azt állította, ismer a közelben egy hegyet, amelyből rengeteg aranyat lehetne kibányászni. Raleigh és emberei azonban üres kézzel tértek vissza Angliába, csupán a jövőbeni gazdagság ígéretével.

1. Arannyal borított ember, vagy aranyból épült birodalom?
2. Hajsza az elérhetetlen kincs után
3. A börtönévek
4. Újabb aranyálmok
5. Öngyilkos küldetés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat