Véres kötszer a csatamezőn – erre számíthatott a harcban megsérült római legionárius
2018. április 19. 13:29 Múlt-kor
Korábban
Minél hamarabb vissza a harcmezőre
A római katonai orvoslás legnagyobb eredménye az volt, hogy minden egyes légióba beépítettek egy orvosi csapatot, amely már a harcmezőn megkezdhette az ellátást. A katonai orvoslás olyan fontossá vált a légiók életében, hogy az egészségügyi szolgálat vezetője volt a praefectus castrorum, azaz a tábori parancsnokság harmadik legrangosabb embere. A katonai orvosok szolgálati ideje 25 év volt.
Az orvosok gyakran szakosodtak különböző területekre, mint például a belgyógyászat, szemészet, urológia vagy a sebészet, ám értelemszerűen az utóbbiak voltak a legértékesebbek, őket néhány, szakképzett katona vette körül, akik asszisztálni tudtak az egyes beavatkozásoknál. Minden légióban volt egy külön szervezett egység, a capsarii, amelynek tagjai bár katonai ruházatot viseltek, az volt a fő feladatuk, hogy megkezdjék a sebesültek ellátását, illetve a hordágyak segítségével a táborba szállítsák őket.
Augustus uralkodását követően egyre több római katonai táborban kapott helyet a tábori kórház, ahol azonnal kezelésben részesülhetett a beteg. A mai orvosláshoz hasonlóan a római szakemberek a sérülések súlyossága alapján rangsorolták a betegeket, így a sürgős esetek mindenkor prioritást élveztek. Az egészségügyi szervezés egyik legfontosabb célja a háborúban az volt, hogy a sebesült katonák mihamarabb visszanyerjék egészségüket, s amilyen gyorsan csak lehet, visszatérhessenek a harcmezőre. Ez az elv sokáig a katonai orvoslás egyik legfontosabb előfeltétele maradt. A rómaiak viszonylag magas „túlélési” aránnyal dolgoztak, ugyanis azon katonák 70 százaléka, akik eljutottak a kórházba, egy bizonyos idő után gyógyultan távozhattak a barakkból. Az orvosi szolgálat a hadsereg mindegyik haderőneménél jelen volt a lovasságtól kezdve a flottáig bezárólag.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59