Vér és megtorlás 1849-ben: így jutottunk el a szabadságharc tragédiájáig

Főtisztek osztrák kézen

A világosi fegyverletétel után Görgeit az orosz főhadiszállásra kísérték, s csak itt és ekkor tudta meg, hogy a cári főparancsnok, Ivan Paszkevics kizárólag az ő életét tudja garantálni a példás büntetést és véres megtorlást követelő ifjú császárral, Ferenc Józseffel és a minden esetben statáriális eljárásban, gyors és tömeges kivégzésekben gondolkodó, bosszúszomjas Haynauval szemben.

Augusztus 23-án a főtiszteket és tiszteket – Görgei kivételével – átadták az osztrákoknak, majd a Karl Ernst törzsbíró vezetésével megalakuló aradi különleges katonai törvényszék már augusztus 25-én megkezdte a kihallgatásokat.

Bécsben augusztus 31-én, főként Ferenc József kérésének és követelésének engedve döntenek arról, hogy Haynaunak csak utólagos jóváhagyásra kell felterjesztenie a haditörvényszéki határozatokat, így a bécsi kormányzat nem bírálhatta felül, nem másíthatta meg, azaz nem enyhíthette a katonai törvényszékek által hozott súlyos ítéleteket.

Az Aradon perbe fogottakat a haditörvényszék két fontos szempont alapján választotta ki. Mindegyikük a császári hadsereg tisztjeként kezdte meg katonai karrierjét, valamint az V. Ferdinánd által, uralkodói manifesztumban, önkényesen feloszlatott magyar országgyűlés október 3-i időpontja után is önálló seregtesteket vezettek, és végrehajtották az október első napjaiban megalakuló Országos Honvédelmi Bizottmány utasításait.

A katonai törvényszéken a főtisztek elleni vád a fegyveres lázadás volt, melyet a Függetlenségi nyilatkozat és a trónfosztás elfogadása után is tovább szolgáló személyek esetében felségárulássá súlyosbítottak és minősítettek át.

Mindenképpen hangsúlyozandó és hangsúlyozható, hogy a jogi eljárás törvényessége több szempontból is problémás és vitatható volt. A fegyveres lázadás vádja azért volt ellentmondásos, mert V. Ferdinánd önkényesen, tulajdonképpen törvénytelenül oszlatta fel a magyar országgyűlést, nem beszélve arról, hogy Batthyány Lajos kormányának végig alkotmányos működését épp ő tette indokolhatóvá az áprilisi törvények szentesítésével.

A felségárulás vádja pedig azért volt megkérdőjelezhető, mert Ferenc Józsefet a törvények értelmében nem lehetett legitim királynak tekinteni.

A császári trónon V. Ferdinándot 1848. december 2-án váltotta Ferenc József (akit viszont nem koronáztak magyar királlyá, az majd csak a kiegyezés évében, 1867. június 8-án történik meg), ezért a magyar országgyűlés az 1849. április 14-i trónfosztás időpontjáig Ferdinándot tekintette törvényes uralkodójának. 

1. Harc a túlerővel
2. Főtisztek osztrák kézen
3. Az ítélet: halál

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Magyarországi pápalátogatások
• Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek
• A „Hit védelmezője”, VIII. Henrik még Lutherrel is szembeszállt
• A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
• Másodjára szőrcsuha helyett páncélban zarándokolt IV. Henrik a pápához
• Gátlástalan eszközökkel gyűrték le Itáliát a semmitől vissza nem riadó Borgiák
• Szembenézett a katolikus egyház múltbeli tetteivel II. János Pál pápa
• A pápa is a reformokat sürgetők oldalára állt a második vatikáni zsinaton
• Csak sokadik próbálkozásra tudott leszámolni Garibaldi „Olaszország szégyenével”