2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Vér és megtorlás 1849-ben: így jutottunk el a szabadságharc tragédiájáig

2020. október 6. 08:17 Szelke László

Főtisztek osztrák kézen

A világosi fegyverletétel után Görgeit az orosz főhadiszállásra kísérték, s csak itt és ekkor tudta meg, hogy a cári főparancsnok, Ivan Paszkevics kizárólag az ő életét tudja garantálni a példás büntetést és véres megtorlást követelő ifjú császárral, Ferenc Józseffel és a minden esetben statáriális eljárásban, gyors és tömeges kivégzésekben gondolkodó, bosszúszomjas Haynauval szemben.

Augusztus 23-án a főtiszteket és tiszteket – Görgei kivételével – átadták az osztrákoknak, majd a Karl Ernst törzsbíró vezetésével megalakuló aradi különleges katonai törvényszék már augusztus 25-én megkezdte a kihallgatásokat.

Bécsben augusztus 31-én, főként Ferenc József kérésének és követelésének engedve döntenek arról, hogy Haynaunak csak utólagos jóváhagyásra kell felterjesztenie a haditörvényszéki határozatokat, így a bécsi kormányzat nem bírálhatta felül, nem másíthatta meg, azaz nem enyhíthette a katonai törvényszékek által hozott súlyos ítéleteket.

Az Aradon perbe fogottakat a haditörvényszék két fontos szempont alapján választotta ki. Mindegyikük a császári hadsereg tisztjeként kezdte meg katonai karrierjét, valamint az V. Ferdinánd által, uralkodói manifesztumban, önkényesen feloszlatott magyar országgyűlés október 3-i időpontja után is önálló seregtesteket vezettek, és végrehajtották az október első napjaiban megalakuló Országos Honvédelmi Bizottmány utasításait.

A katonai törvényszéken a főtisztek elleni vád a fegyveres lázadás volt, melyet a Függetlenségi nyilatkozat és a trónfosztás elfogadása után is tovább szolgáló személyek esetében felségárulássá súlyosbítottak és minősítettek át.

Mindenképpen hangsúlyozandó és hangsúlyozható, hogy a jogi eljárás törvényessége több szempontból is problémás és vitatható volt. A fegyveres lázadás vádja azért volt ellentmondásos, mert V. Ferdinánd önkényesen, tulajdonképpen törvénytelenül oszlatta fel a magyar országgyűlést, nem beszélve arról, hogy Batthyány Lajos kormányának végig alkotmányos működését épp ő tette indokolhatóvá az áprilisi törvények szentesítésével.

A felségárulás vádja pedig azért volt megkérdőjelezhető, mert Ferenc Józsefet a törvények értelmében nem lehetett legitim királynak tekinteni.

A császári trónon V. Ferdinándot 1848. december 2-án váltotta Ferenc József (akit viszont nem koronáztak magyar királlyá, az majd csak a kiegyezés évében, 1867. június 8-án történik meg), ezért a magyar országgyűlés az 1849. április 14-i trónfosztás időpontjáig Ferdinándot tekintette törvényes uralkodójának. 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A szabadságharc leverését követő megtorlásért felelős Julius Haynaut szó szerint egész Európa gyűlölte. Az „osztrák hentesnek” is nevezett hadvezért az 1850-es londoni útján felismerte a tömeg, és jól elpáholta.Buda 1849-es ostromaA kormányzó hű vezérei körében: Klapka György, Perczel Mór, Dembinszky Henrik, Kossuth Lajos, Bem József és Aulich LajosAz első komáromi csata idejénGörgei ArtúrA küzdelem kilátástalansága miatt a világosi vár alatt letették a fegyvert Klapka átadta a bevehetetlen komáromi erődötKiss Ernő, Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid és Schweidel József polgári ruhában rablánc nélkül, beszélgetve mentek kivégzőik elé az aradi vársáncba. Miután bekötötték a négy hős szemeit (Schweidel ezt nem engedte), 12 katona sortüze villant. Mivel Kiss Ernő ezt követően még feltápászkodott, közelről fejbe lőtték.Batthyány Lajos kivégzésénél Pest egész katonasága készenlétben álltKossuth bankókat égetnek 1849. október 18-án Az aradi vértanúk hősi viselkedésükkel megmutatták, hogyan tudnak a magyar ügyért harcolók komoly katona módjára, méltósággal meghalni1849 sötét őszén igen kevesen gondolták, hogy 18 évvel később már a véreskezű Habsburg királlyá koronázásán fognak éljenezni, és hogy fél évszázad múltán pedig Ferenc Józsefből Ferenc Jóska válik

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár