2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Valóban találkozott Nagy Sándor az amazonok királynőjével?

2021. augusztus 25. 15:19 Múlt-kor

Valóság a mítoszok mögött

Önkéntelenül is adódik a kérdés: vajon a fennmaradt számtalan történet, és műalkotás mennyiben támaszkodott valamilyen igazságra, és mennyiben a patriarchális görög társadalom képzeletének a szüleménye. Az ábrázolásokon többnyire lóháton fordulnak elő, leggyakrabban íjjal és nyíllal ábrázolva, de a fegyvereik között előfordultak kétélű bárdok, kardok és félhold alakú pajzsok is. Quintus Curtius Rufus leírása szerint, amelyet Thalesztriszről készített, a királynőnek hiányzott az egyik emlője, és olyan övvel átkötött ruhát viselt, amely nem ért a térdénél lejjebb, továbbá két lándzsával érkezett.

A görög források és leírások többsége a Fekete-tengertől északra, a mai Ukrajna területére helyezi el az amazonokat. Azonban nemcsak őket, hanem a szkítákat és később a szarmatákat is ebben a térségben találják meg, tőlük pedig már régészeti emlékek is maradtak fenn. Az ábrázolások lovas amazonjai, íjakkal és nyilakkal, alighanem a szkítákat rejtik.

Fontos bizonyítéka a lehetséges azonosításnak az, hogy a szkíta és a szarmata halomsírokban (kurgánokban), amelyek a Don és a Volga alsó folyásánál találhatóak, olyan fegyveres temetkezésekre is bukkantak, amelyekben az elhunytat női viseletbe öltöztették. 1000-ből több mint 300 sír rejtett nőket, a csontvázak további vizsgálatából pedig arra lehetett következtetni, hogy az így megtalált lányok és nők 25-37%-a aktív harcos lehetett. Minderre a csontvázakon található sérülésekből és kopásokból jöttek rá, amelyek között voltak csontba ágyazódott nyílhegyek, kardcsapás nyomát viselő bordák, vagy éppen fegyverek okozta koponyatörések.

A szarmatákról azt is feltételezték egyes kutatók, hogy körükben a matriarchátus volt az uralkodó társadalmi berendezkedés, sőt, a nevüket egyesek az indo-árja sar-ma(n)t kifejezésből származtatják, amelynek jelentése „nők által uralt”. De a szkíták körében is ismerünk női uralkodót. Hérodotosz, és az ő nyomán más ókori írók arról tudósítottak, hogy Nagy Kürosz perzsa király meg akarta hódítani a szkíta masszagéták földjét. Tomürisz, a királynőjük azonban elutasította a perzsa uralkodó házassági ajánlatát, mire kitört a háború.

A királynő fia egy sikeres rajtaütést vezetett Kürosz egyik csapata ellen, ám az ott talált rengeteg bortól alaposan berúgtak, mert nem ismerték annak a hatását. Mindez azonban Kürosz ravasz csapdája volt, aki éjjel megtámadta az ittas ellenfeleit, és lemészárolta őket. A királynő üzenetet küldött, hogy a perzsa uralkodónak, hogy engedje el a fiát és távozzon békében, különben ki fogja elégíteni a vérszomját. Az elfogott fiú azonban öngyilkos lett a fogságban, Tomürisz pedig bosszút esküdött, és a döntő csatában legyőzte Küroszt, és egy vérrel teli borostömlőbe tette a levágott fejét.

Visszatérve a később feljegyzett, ám alighanem csak kitalált történetre Thalesztrisz és Nagy Sándor között, bizonyára annak is megvolt a maga valóságalapja. A már említett Plutarkhosz írta le azt, hogy Nagy Sándor házassági ajánlatot kapott a szkíta uralkodótól, aki hozzá kívánta adni a lányát, de a makedón hódító nem fogadta el azt. Alighanem ez az apró momentum adott alkalmat a Nagy Sándor-regény szerzőjének arra, hogy a mítoszokból és mondákból ismert amazonok, valamint a világhódító közötti találkozót megalkossa.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Thalesztrisz ábrázolása egy 19. század eleji angol nyelvű könyvbenAmazonok és férfi katonák harcát ábrázoló festmény egy i.e. 4. századból származó szarkofágon az olaszországi TarquiniábanGeorgij Szavickij: Kamilla, a sebesült amazon (1922.)Római katonák harca szarmata lovasokkal Traianus oszlopánTomürisz királynő Kürosz perzsa uralkodó fejével Az emberi üdvösség tükre (Speculum Humanae Salvationis) című 15. századi műben
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár