Újraavatták Európa legnagyobb működő zsinagógáját

Százötven éve, 1859. szeptember 6-án adták át Budapesten a Dohány utcai zsinagógát. Az avatóünnepségen a pesti előkelőségek valláskülönbség nélkül vettek részt. Az évfordulón újraavatták az épületet, amelyben egy kiállítás is emlékezik az elmúlt másfélszáz évre.

Neológ imaház a Dohány utcában

Míg Pest városában 1787-ben még csak 14 megtűrt zsidó élt - zömmel az Orczy bárók Király utcai bérházában -, egy 1833-as összeírás már 1346 családot említ, s a szám a pénzügyek és a kereskedelem fellendülésével gyorsan emelkedett. A Pesti Izraelita Hitközség már az 1840-es években sürgette önálló zsinagóga építését - korábban csak az Orczy-házban és más épületekben létesültek imatermek.

1841-ben megszerezték a Síp utcai telket, majd a Dohány utcáig nyúló rész is a birtokukba került. A tervpályázatot, melyen Hild József és Feszl Frigyes is indult, Ludwig Förster bécsi építész nyerte meg mór stílusú tervével, és ő is vezette az építkezést 1854 és 1859 között. A minta a szintén Förster tervezte bécsi tempelgassei zsinagóga volt, ám a pesti templom amannál jobban kifejezi a polgári igényeket..

A mór stílusú zsinagógán jelent meg először torony magyarországi zsidótemplomon - korábban nemcsak nem lehetett ilyet építeni, de a zsinagógák maximális magasságát is szabályozták. A hagymasisakkal fedett tornyok közti ráccsal elválasztott, nyitott tér átmenetet alkot a belső udvar felé, amely kétoldali árkádsorával a középkori zsinagógák intim enteriőrjét idézi. A vörös téglahomlokzat azért tér el egy kicsit az utca vonalától, hogy az előírások szerint Jeruzsálem felé nézzen. A főbejárat felett Tóra-idézet olvasható: "Készítsenek nékem szentélyt, hogy lakjam közepettük." (Mózes II. 25:8.)

Az 53,1 méter hosszú és 26,5 méter széles épület a világ legnagyobb neológ zsinagógája. A 26 méter magas, csarnokszerű épület hosszanti terét a kétszintes karzatok homlokvonala, illetve a sík mennyezetet tartó karcsú öntöttvas oszlopkötegek osztják három hajóra. A 12 méter fesztávú főhajót és a mellékhajókat öntöttvas ívek hidalják át. A Jeruzsálemhez, a zsidóság szent városához legközelebb eső keleti fal az előtte lévő emelvény aranyozott öntöttvas korlátrács-együttesével válik hangsúlyossá. A Frigyszekrény, a zsinagóga legszentebb része fölött kupola található, előtte állandóan ég az Örökmécses. A belső teret míves ornamentika, gyönyörű csillárok és falikarok, falfestés ékesítik. A többször átépített orgona 4 manuálos, felavatásakor jelen volt Liszt Ferenc is. A templom északi oldalához csatlakozik a Hősök csarnoka és temetője, valamint a Zsidó Múzeum, mely Herzl Tivadar szülőháza helyén épült.

A templom a vallást megújító, asszimilálódó zsidó nagypolgárság gyülekezőhelye lett. 1859-ben az avatóünnepségen a pesti előkelőségek valláskülönbség nélkül vettek részt. A templom első rabbija Schab Löw volt, 1866-ban szólalt meg először itt magyarul Kohn Sámuel főrabbi. A zsinagóga orgonájának felavatásán az első sorban foglalt helyet Liszt Ferenc, az ő művével kezdődött a műsor: Szent Ferenc prédikál a madaraknak. Az orgonánál egy katolizált zsidó, Camille Saint-Saens ült.

Ma a templom északi oldalához csatlakozik a Hősök csarnoka és temetője, valamint a Zsidó Múzeum, mely Herzl Tivadar szülőháza helyén épült. A templom mögött 1991-ben avatták fel a Magyar Zsidó Mártírok emlékművét, Varga Imre alkotását. A fűzfa formájú, krómacél plasztika levelein 50 dollár fejében örökítették meg a holokauszt áldozatainak nevét, a befolyt összegeket a templom restaurálására fordították.

A műemlék-épület a II. világháború, az időjárás s a karbantartás anyagi okokból történt elmaradása miatt veszélyes állapotba került. 1991-1996 között újították fel, a munka során a templombelső eredeti látványának visszaállítására törekedtek, a szerkezeti felújítást modern technikai eszközökkel valósították meg. Az egymilliárd forintnál magasabb költség nyolcvan százalékát a magyar állam költségvetéséből, húsz százalékát nemzetközi gyűjtésekből fedezték. A Lauder-alapítvány, valamint az 1987-ben New Yorkban Tony Curtis magyar származású amerikai színész által, az apja emlékére létrehozott Emanuel Alapítvány támogatta a rekonstrukciót. Curtis 1988. évi magyarországi látogatása meggyorsította a szükséges pénz összegyűjtését.

A templom mögött 1991-ben avatták fel a Magyar Zsidó Mártírok emlékművét, Varga Imre alkotását.

Kiállítás a zsinagóga történetéről

Az európai zsidó kultúra napján ünnepélyes keretek között megnyitották a budapesti Dohány utcai zsinagóga történetét bemutató, a tervek szerint egy éven keresztül megtekinthető kiállítást; a gyűjteményt az egyházi épület fennállásának 150. évfordulója alkalmából mutatták be.

Gergely József, a VII. kerület alpolgármestere ünnepi beszédében kifejtette: ez a városrész sokféle kultúra találkozási pontja, ezek között a Dohány utcai zsinagóga fontos színfolt, kiemelkedő hely, amelynek önkormányzati támogatása éppen ezért lényeges. Kiemelte, hogy a zsinagóga várja a kerületi iskolák tanulóit, akik szervezett látogatás keretében ismerkedhetnek meg a 150 éves épület történetével.

Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Levéltár igazgatója, a kiállítás ötletgazdája és kivitelezője a bemutatón elmondta, hogy az épületben található üléseket a zsinagóga hajdani átadása előtt, akár részletre is, meg kellett váltani, amit aztán kizárólag az használhatott, aki megvásárolta. A későbbiekben ezeket az üléseket el lehetett adni, meg lehetett vásárolni, sőt még jelzálogot is lehetett rá felvenni, annyira értékesnek számított egy-egy ülőhely a zsinagógában. A helyi zsidó közösségben létezett is a mondás: az egyházközség tagjainak rendelkeznie kell egy lakással, egy nyaralóval és egy ülőhellyel a Dohány utcai zsinagógában.

A kiállításon látható két ülőhely története is, az egyik a Pesti Izraelita Nőegylet egyik alapítójáé, Bischitz Johannáé, a másik Budapest első vasgyárosáé, Feiwel Lipóté. A tárlaton megtekinthető több szertartási tárgy, így többek között egy horgolt tóraköpeny, egy lévita kézmosó kannával és tállal, illetve imakönyvek és különböző dokumentumok - tette hozzá. A Dohány utcai zsinagóga azért is fontos és úttörő jellegű, mert építészeti alapkoncepciója volt, minden építészeti elemnek külön szimbolikája van; az erről szóló anyaggal egy külön vetítés keretében lehet megismerkedni.

A zsinagóga pincéjében berendezett kiállításon megtalálható az egykor itt működő rabbik tablója, a zsinagógákban végzett rítusok rendje és a zsinagóga környékének története is. Az eseményen megjelent többek között Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Tarlós István, a fővárosi közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője és Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija.

A zsinagóga a magyarországi zsidóság szimbóluma. Pesten 1827-ben ötezer zsidó lakott, a kisebb zsinagógákban már nem fértek el, ezért 1845-ben megvették a mai Dohány utcai zsinagóga telkét. A vallási épület megtervezésére pályázatot írtak ki, amelyet Ludwig Förster építész nyert el. A 2840 ülőhellyel rendelkező zsinagóga később a többi vidéki magyarországi zsinagóga építéséhez is mintául szolgált.