Újkor

Semmilyen végrendeletet nem hagyott maga után Kossuth Lajos

A „Magyarok Mózesét” több százezer gyászoló kísérte utolsó útjára 1894. április 1-én. A magyar történelem egyik legnagyobb alakja élete utolsó negyvenöt évét hazájától távol élte le. Temetése nem volt problémamentes. Tovább

Galéria A jobbágyok, a nemesek és a különféle felekezetek érdekei közt kellett egyensúlyoznia II. Rákóczi Ferencnek
Galéria A 19. század szexbombája, aki ujja köré csavarta a férfiakat, majd hozzáment az elnökhöz

A járványok többször is fordítottak a brit királyi család sorsán

Károly walesi hercegről, a brit trón várományosáról a múlt héten jelentették be, hogy koronavírusos. Habár ő az első brit királyi családtag, aki a jelenlegi világjárványban megfertőződött, korántsem ő az első a történelemben,... Tovább

Az ágyú szája előtt vagy az elefánt talpa alatt – hét kegyetlen kivégzés a múltból

Az emberi elmének semmi sem szabhat határt, és ezalól sajnos a büntetőformák sem kivételek: a vélt vagy valós vétkek penitenciájára tucatnyi módszert találtak ki a történelem folyamán. Ezekből válogattunk. Tovább

A krími háborúban Oroszország elvesztette 1815 óta tartó európai hegemóniáját

Százhatvannégy éve, 1856. március 30-án írták alá Párizsban a krími háborút lezáró békeszerződést. A párizsi béke után végleg megszűnt az 1815-ös bécsi kongresszuson alapuló hatalmi rendszer, Oroszország elvesztette 1815 óta tartó európai hegemóniáját. Anglia és Franciaország közeledett egymáshoz, a kontinensen megerősödött a francia befolyás.

Széchenyi István apaszerepben – hősies helytállás két saját és 15 mostohagyermekért

Ismert életrajzi tény, hogy Széchenyi István több mint egy évtizedes plátói rajongás után 1836 elején vette, vehette feleségül Seilern Crescence grófnőt. A tényről, hogy az esküvő után egy népes mozaikcsalád feje, hét gyermek mostohaapja lett, alig szólnak az életrajzok.

Online olvasható a világ legrégibb, 1703 óta létező napilapja

Online elérhető a világ legrégibb, még mindig létező napilapja, a Wiennerisches Diarium. A lapot, mely ma már Wiener Zeitung néven jelenik meg, 1703. augusztus 8-án adták ki először.

A neves fizikus Lord Kelvin eleinte csalásnak tartotta Röntgen X-sugarait

175 éve, 1845. március 27-én született Wilhelm Conrad Röntgen Nobel-díjas német fizikus, a röntgen-sugár felfedezője. Az általa felfedezett sugarakon kívül a szigetelők elektromos térben való mozgatásakor keletkező röntgenáram is az ő nevét viseli, miként a 111-es rendszerszámú elem, a roentgenium is.