Új világrend született a harmincéves háborúban

Korábban

Tanulmánykötettel köszöntötték a kora újkor jeles kutatóját

Berlini tömegsír a harmincéves háborúból

Feltárják a harmincéves háború csatamezőit

A zsitvatoroki békével ért véget a 15 éves háború

Az új európai eszme születése

Európa újkori fejlődésének másfél évszázadára (kb. 1500-1650) a növekvő válság, a társadalmi és államközi konfliktusok fokozódása, sokasodása a jellemző. E válság a 17. század második felében érte el csúcspontját, a harmincéves háború korában. A háborút ezért térben és időben a leginkább megfelelően Európa újkori fejlődésének egyik sarokköveként, a század kontextusában helyezhetjük el.

Lehetetlen feladatra vállalkozik, aki úgy próbálja megérteni a harmincéves háborút, ha a történelmi folyamatoktól elkülönülve foglalkozik vele. Ez ugyanis csak egy utolsó - bár mindenféleképpen meghatározó - megjelenése volt egy sokkal nagyobb krízisnek: a középkor és újkor közti átmenetnek Nyugat- és Közép-Európában.
 

Az addigi államok közti konfliktus, amely elsősorban gazdasági, vagy ideológiai okokra vezethető vissza megváltozni látszott. A harmincéves háború okai között a katolikus és protestáns államok ellentéte mellett a birodalmi tartományok rendjei és fejedelmei közötti szembenállást, valamint a Habsburgok és a franciák közötti feszültségeket emelhetjük ki összegzésül.

A harmincéves háború nemcsak az újkor kezdeteként fogható fel, de ezzel az államok közti konfliktussal került erőtérbe a raison d'état, és az az új európai eszme, mely a nemzetközi kapcsolatok tekintetében a hatalmi erőegyensúly politikájaként fogható fel, és amely egészen az első világháborút lezáró békékig uralkodó eszme volt Európában.

Európa történelme az Újkor folyamán különült el végleg Ázsiáétól. Ázsia különböző területein újra megszilárdultak a nagy birodalmak, Európában viszont tartóssá vált a kisebb államok intenzív rivalizálása. IV. Henrik 1610-ben történt meggyilkolásával erőskezű, tehetséges uralkodó tűnt el a francia történelem színpadáról. Medici Mária régenssége idején, majd XIII. Lajos uralkodása alatt (1610-1643) a frakcióharcok miatt kiújult az anarchia, amelynek hullámai 1625 és 1642 között csitultak el, amikor előbb Richelieu, majd Mazarin bíboros igyekezett újra megszilárdítani a hatékony központi vezetést. Richelieu volt az, aki végleg szétzúzta a hugenották katonai erejét, véget vetve a vallásháborúk korszakának.

A mai tudományos diskurzusban aligha vitatható, hogy Richelieu államférfiként a spanyol hegemónia hanyatlásával Franciaországot tette meg Európa vezető hatalmává. Az európai eszme alakváltozása azonban legalább ekkora figyelmet érdemel. Az egység gondolatának összeomlásával új eszmerendszerre volt szükség, amely igazolja a protestantizmus "eretnekségét", és rendet teremt az államok közti kapcsolatokban: ez volt a raison d'état (állameszme, államérdek).

A raison d'état szerint egy állam jóléte minden olyan eszközt igazol, amely ezt a célt előmozdítja; vagyis a középkor egyetemes erkölcsi normáit a nemzeti érdek váltotta fel. Az egyetemes monarchia iránti nosztalgia helyébe az egyetemes erőegyensúly lépett, amely azzal kecsegtetett, hogy minden állam, miközben saját önző érdekeit próbálja meg kielégíteni, valamilyen módon hozzájárul a többi állam biztonságához és fejlődéséhez is.

Abban a korban, amelyben még a vallásos érzület és az ideológiai fanatizmus uralkodott, az erkölcsi aggályok nélküli külpolitika olyan volt, mint egy sivatagból kimagasló, hófödte hegycsúcs. Richelieu szerződéseinek egyetlen kritériuma az volt, hogy Franciaország érdekeit szolgálják, ezért először a protestáns államokkal, később pedig még a mohamedán Török Birodalommal is egyezségre lépett.

1. Az új európai eszme születése
2. Nemzetközi kapcsolatok az újkor kezdetén

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

30. A „harmadik világ”
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Elefántokra vadásztak és férfiakat megszégyenítő módon harcoltak a dahomey-i amazonok
• Az ékszerek és a tigrisek megszállottja volt a britek ellen harcoló Tipu szultán
• Pol Pot a földi poklot hozta el Kambodzsának, a vörös khmerek iszonyú rémtetteket követtek el
• Ellensége jégtömbbe fagyasztott fejét órákon át "hallgatta ki" a karibi diktátor
• Nem mutatott megbánást Gandhi merénylője
• A második világháború végére Hongkong lakossága csaknem a harmadára zsugorodott
• A függetlenség kikiáltásával sem kerülhette el végzetét Rhodézia fehér uralmon alapuló rendszere
• India függetlenségének kikiáltásakor nem volt hajlandó nyilatkozni a csalódott Gandhi
• Míg Gandhi a szellemi, Nehru a mozgalmi vezetője volt az indiai függetlenségi törekvéseknek