Tutanhamontól a 2000-es katasztrófáig – a XX. század történelemformáló eseményei

De a 101 felsorolt esemény között háborúkkal, új országok és országhatárok létrejöttével, a művészet, a szórakoztatás és az ipar területén lezajlott forradalmi változásokkal is találkozhatnak a nézők, illetve olyan veszedelmes járványokkal, mint az AIDS, és olyan alapvető fontosságú társadalmi változásokkal, mint az általános választójog bevezetése és a fogyasztói társadalom kialakulása.

Lássunk néhány példát, hogy milyen események határozták meg az elmúlt évtizedeket:

101. A 2000. év problémája a számítástechnikában

A 60-as években a számítógép memóriájának nagysága fontos kérdés volt, egy megabájtnyi adat sok millió dollárba került, és a programozók spórolási célból két számjeggyel jelölték a dátumot. Tehát 1971 helyett 71-et használtak. Úgy tűnt, hogy a 2000-es év problémát jelenthet a gépek számára. 1999-ben már olyan fejlettségi szinten állt a technika, hogy a mindennapi élet sok területén használtak már számítógépeket. Katasztrofális lehetett volna, ha a gépek annyira összezavarodnak a helyes dátumot, vagyis az évszázadot illetően, hogy összeomlanak. Azért aggódtak, mert a zavar érinthette a létfontosságú, infrastruktúrában alkalmazott számítógépeket, úgy, mint az erőművek, katonai létesítmények, gátak vagy elektromos hálózatok gépeit, és ez nemcsak szoftver-, hanem hardverprobléma is volt, beleágyazva a chipekbe. Volt, aki elég sötéten látta a jövőt, és azt gondolta, hogy a bolygó lakosságának a fele elpusztulhat.

Néhány országban újra programozták a gépeket, hogy ne omoljanak össze a 2000. év fordulóján. Amikor bekövetkezett a nevezetes forduló, a történelem egyik legeslegnagyobb csalódásának lehettünk tanúi. Nagy volt a hűhó a dolog körül, és pár esetben nem is a „semmiért.” De a probléma megoldása vagy inkább megelőzése volt igazán figyelemre méltó. Már jóval előbb sok pénzt áldoztak új programok fejlesztésére, hogy megoldják a problémát, valójában azért nem okozott akkora zavart. A 2000. év problémája rávilágított arra, hogy az információhiány pánikot kelthet. De igazából egy másik rendszer hibájára derült fényt, a józan ész hiányára.

100. II. Erzsébet királynő megkoronázása - 1953. június 2.

Az 1926. április 21-én született Elizabeth Alexandra Mary hercegnő volt a harmadik számú trónörökös. Amikor nagybátyja, VIII. Edvárd, 1936 decemberében lemondott a trónról, akkor Erzsébet hercegnő édesapját, VI. György néven koronázták királlyá.

Az 50-es években megromlott a király egészségi állapota. Erzsébet férjével, Fülöp herceggel Kenyában volt, amikor 1952 februárjában közölték a 25 éves hercegnővel, hogy édesapja elhalálozott. VI. György király halála váratlanul ért mindenkit, és a világon mindenütt, a Nemzetközösség országaiban is nagy megdöbbenéssel fogadták. Noha egy egész nemzet gyászolta a szeretett uralkodót, mégis egy új korszak kezdődött az egyhangú háború utáni időszak után. A fiatal királynő lehetőséget adott az ünneplésre. Az 1937-es koronázást a visszafogottság és puritánság jellemezte. De 1953-ban valami látványos és felemelő ceremóniára volt szükség, ami nem túl extravagáns.

Az ország vezetői egy emlékezetes eseményt akartak létrehozni. Egy évig tartottak az előkészületek. 1952 májusában kezdték el szervezni, vagyis nem vették félvállról a dolgot.

A koronázás napján, ezerévnyi történelem és hagyomány vonult végig London belvárosában. 1953. június 2-án, még a heves eső sem riasztotta el azt a sok millió embert, akik ellepték az utcákat a Buckingham palotától a Westminster apátságig, hogy láthassák a fiatal királynőt az aranyozott hintóban. A koronázási ünnepség volt az első élő televíziós közvetítés.

Becslések szerint 27 millió embert nézte Nagy-Britannia szerte az adást, és 11 millióan hallgatták a rádióközvetítést. A következő héten a világon mindenütt látható volt. A filmeket azonnal a reptérre szállították, ahonnan Amerikába és a Nemzetközösség országaiba repítették őket.

99. Tutanhamon sírjának felfedezése - 1922. november 4.

1922-ben, Howard Carter régész már 30 éve kutatott Egyiptomban. Úgy gondolták, hogy addigra már minden lehetséges sírt felfedeztek a Királyok Völgyében, de Carter úgy hitte, van még egy háborítatlan nyughely valahol.

Carter feltérképezte az egész lelőhelyet, megjelölte, hol folytak kutatások és hol nem. Kiderült, hogy több évvel azelőtt már egészen közel járt a sír bejáratához, de aztán meggondolta magát és máshol folytatta a munkát. A XIX. század végén felfedeztek egy sírt, amelyben több uralkodó múmiája is feküdt, és ez motiválta a régészeket. Megtalálták majdnem minden fáraó múmiáját, vagyis azon gondolkodtak, hogy kié nem került elő. Ki az, akinek a sírját nem fosztották ki, és nem mozdították el.

Carterék folytatták az ásatásokat, és találtak egy lépcsősort, ami egy jelöletlen sírkamra ajtajához vezetett. Eltakarították a törmeléket és előbukkant egy zárt ajtó, ez a tény már izgalomba hozta őket. A sírkamra telis tele volt tárgyakkal a mennyezettől a padlóig. Ide is betörtek és elvittek néhány tárgyat, de a betörések során nem keletkezett nagyobb kár.

Három héttel később megtalálták Tutanhamon fáraó sírját is. Sikerült megállapítani, hogy a fáraó halálát egy elfertőződött seb okozta. A felfedezés híre hamar elterjedt a világon. Nagyon nagy volt az érdeklődés, hiszen már több mint fél évszázada folytak a kutatások Egyiptomban, tehát egy ilyen hír hamar az újságok címoldalára került.

Több évtizeddel Tutanhamon fáraó sírjának feltárása után is folytak a kutatások. Megröntgenezték és DNS-vizsgálatnak is alávetették. A kutatás során sok minden kiderült a királyról és az egyiptomiakról is. A fáraó rövid ideig uralkodott, de sírjának felfedezése után Tutanhamon vált a leghíresebb egyiptomi fáraóvá. Paradox módon Tutanhamon sokkal ismertebb ma, mint háromezer évvel ezelőtt, amikor uralkodott. A felfedezés páratlan volt az egyiptomi ásatások történetében, olyan régészeti kincsek kerültek elő, amelyekhez hasonlót nem találtak azóta sem.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején