A vörösterror 133 napja

Tutanhamon múmiája a Királyok Völgyében marad

2015. augusztus 28. 16:59

Hosszan elhúzódó és vérre menő viták után végre megszületett a döntés: Tutanhamon 3300 éves múmiáját nem viszik el a kairói Egyiptomi Régiségek Múzeumába, hanem a Luxor melletti Királyok Völgyében lévő sírjában állítják ki.

Tutanhamon 3300 éves múmiája

A technikai megbeszélések és néhány megvalósíthatósági tanulmány elkészülte, illetve azok megvitatása után a minisztérium úgy döntött, hogy a fáraó múmiája a sírboltjában marad, azonban nem a megszokott helyén, a sír előszobájában, hanem az oldalsó kamrában, mondta Mahmúd ed-Damáti egyiptomi régiségügyi miniszter az Ahram Onlinenak.

A Getty Alapítványnak köszönhetően a királyi kamra egy teljes felújításon fog átesni, új világítást kap, amely sejtelmes hangulatot varázsol a több mint háromezer éves sírboltban, ahol speciális eszközökkel fogják megakadályozni, hogy a múmia, valamint a szarkofág állapota tovább romoljon. A múmia ugyanakkor nem a szarkofágon belül fogja folytatni a látogatók miatt már bizonyára kevésbé nyugodt pihenését, ugyanis a koporsón belüli levegő már nem alkalmas arra, hogy biztonságban és épségben maradjon a törékeny test. Ennek megváltoztatása – vagyis „lakhatóvá” tétele – pedig túl bonyolult és költséges lenne.

Tavaly szeptemberben neves egyiptomi régészek azt követelték, hogy a fáraó Luxor városában kiállított, igencsak szétesőfélben lévő múmiáját vitrinéből helyezzék vissza abba az aranykoporsóba, amely több mint háromezer éven át szolgált természetes környezetéül. Továbbá a régiségügyi miniszter végül engedve a nagy nyomásnak megakadályozta, hogy vizsgálatok céljából Kairóba szállítsák Tutanhamon veszélyeztetett állapotban lévő földi maradványait.

Tutanhamon Kairóba szállításáról először tíz éve született döntés, amelyet nemcsak kutatók, hanem különböző civil szervezetek is hevesen támadtak. Szakértők szerint az áthelyezés különös veszélyt jelentene az egyiptomi régészet egyik legkiemelkedőbb kincsére, hiszen a múmia koponyája és lábszárai már így is leváltak törzsétől. Ugyanakkor több múmiaszakértő is kiemelte, hogy a luxori üvegvitrinben is rengeteg káros hatás éri, egyebek mellett az is rongáló hatással van rá, hogy a tetemet tartalmazó üvegvitrin áramellátását minden éjjel lekapcsolják. Ahmed Száleh Abdallah egyiptomi szakértő szerint a mostani körülmények fennmaradása esetén a felbecsülhetetlen értékű múmia harminc éven belül megsemmisülne.

A mintegy 3300 évvel ezelőtt elhunyt fáraó sírját (KV62), amely elkerülte az utódok és a sírrablók figyelmét, Howard Carter brit régész fedezte fel 1922-ben a Luxorhoz közel található Királyok völgyében. Tutanhamon (i. e. 1333-1324) hármas szarkofágjának legbelső koporsóját 1925 októberében nyitotta ki a brit régész. Háromezer év óta ő volt az első ember, aki megpillanthatta a fáraó mumifikált testét. Míg a múmia a mai napig sem tett meg a Királyok Völgye és Luxor városának múzeuma közötti távolságnál hosszabb utat, a hozzátartozó világhírű arany halotti maszk a kairói Egyiptomi Múzeumban látható.

Tavaly októberben egy érdekes elemzés látott napvilágot az ókori királyról: több mint kétezer digitális felvétel segítségével elvégezték Tutanhamon egyiptomi fáraó „virtuális boncolását”, amely során fény derült arra, hogy a testvérházasságból született uralkodónak „kapafogai” voltak, nőies csípőjével és dongalábával pedig kevés esélye lehetett arra, hogy szekérversenyen vegyen részt, mint azt korábban állították róla. Egy 2013. novemberben bejelentett vizsgálat szerint ugyanis Egyiptom legismertebb uralkodóját kocsihajtás közben baleset érte, szívét pedig egy szembejövő harci szekér roncsolta össze. Ez az elmélet azonban a legutóbbi elemzések fényében nem állja meg a helyét, ugyanis Tutanhamon Asraf Szelim egyiptomi radiológus szerint nemhogy nem bírt volna megállni egy száguldó lovaskocsin, de még gyalog is csak erősen bicegve tudott járni, amire a vizsgálatok mellett a sírjában elhelyezett mintegy 130 sétabot is utal.

Halálának körülményei síremlékének felfedezése óta tartja izgalomban a régésztársadalmat. Az eddig felmerült halálokok széles skálán mozognak: egyesek szerint Tutanhamon maláriában halt meg, mások úgy vélik, gyilkosság áldozata lett, vagy víziló öklelte fel. A korábbi vizsgálatok szerint azonban koponyasérülése bizonyíthatóan a fáraó halála után keletkezett, például a balzsamozási eljárás során, esetleg Carter elővigyázatlansága miatt deformálódott el a lelet, így a gyilkossággal kapcsolatos teória teljességgel kizárható.

Tutanhamon a XVIII. dinasztia egyik utolsó fáraója volt, i. e. 1333 és 1324 között uralkodott a Nílus menti birodalomban. Nyolc-kilenc éves korában került a trónra Tutanhaton néven. Uralkodásának második évében, a megváltozott belpolitikai helyzetben, az úgynevezett Amarna-kor végét jelző gesztussal nevét Tutanhamonra változtatta, udvara pedig Ahet-Aton (El-Amarna) városából visszaköltözött Thébába. Uralkodásának kevés további eseménye ismert, fiatal kora miatt tényleges hatalma nem volt. Építményeit az utódok kisajátították, neve kimaradt a későbbi királylistákból.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!