Túl hatékony volt, végül felmentették a szolgálat alól a szesztilalom legrettegettebb ügynökét

Szomjasak és tartózkodók

A rabszolgaság eltörlése után a mélyen vallásos amerikai társadalmi rétegek számára új elérendő célt kínált a terjedő alkoholizmus visszaszorítása, majd legyőzése. Az Amerikai Mértékletességi Társaság 1826-ban alakult meg Massachusettsben, diadalútja innen datálható. Tíz éven belül több mint egymillió tagjuk volt, akik vállalták az alkoholos italoktól való tartózkodást. Hosszú távú céljuk az egész ország alkoholról való leszoktatása volt.

A szesztilalomért folyó harc azonban igen megosztotta az Egyesült Államokat, úgynevezett „szárazakra” és „nedvesekre” bomlott a társadalom. Szövetségi szinten egy ideig nem koronázta siker a szárazak törekvését, ám egyre több államban kezdtek elfogadni olyan rendelkezéseket, amelyek a későbbi szesztilalom előfutárai voltak.

A sort 1881-ben Kansas nyitotta. Az első világháború két okból is felgyorsította a szesztilalom bevezetését: egyfelől a gabonából készített italokat vissza kellett szorítani, hogy a hadsereg és a lakosság élelmezésétől ne vonják el a nyersanyagokat, másfelől az alkoholos italokat készítő műhelyek és üzemek nagy számban németek vagy német származásúak tulajdonában voltak. A szesztilalomért való küzdelem így egyfajta hazafias jelleget is öltött.

Andrew Volstead republikánus képviselő 1919-ben nyújtotta be a Volstead-törvényt, vagy más néven a 18. számú alkotmánykiegészítést, amely betiltotta a 0,5%-nál magasabb alkoholtartalmú, gabonából készített italok előállítását, szállítását és árusítását is. Érdekes módon a tilalom a kukorica- és gyümölcsalapú égetett szeszekre nem vonatkozott, főleg azért, mert az amerikai fogyasztók között ismeretlenek vagy népszerűtlenek voltak.

Bár Woodrow Wilson elnöki vétóval megpróbálta megakadályozni a törvényt, mind a szenátusban, mind pedig a képviselőházban átment a javaslat. (Utóbbiban mindkét párt tagjai között nagyjából kétharmados többségben voltak a „szárazak”).

A szesztilalom 1920-ban lépett életbe. Az amerikai társadalmat némileg váratlanul érte a teljes körű tilalom, ám hamar megszerveződtek azok a hálózatok is, amelyek arra épültek, hogy eljuttassák a szeszt a fogyasztókhoz. Korántsem csak a szervezett bűnözői körök figyeltek fel a lehetőségre. Az Egyesült Államokban több mint 1500 szövetségi ügynököt állítottak rá arra a feladatra, hogy elejét vegyék a csempészetnek és a tilalmat kijátszó árusoknak. Közülük is kiemelkedett Izzy Einstein.

1. Szomjasak és tartózkodók
2. A messziről jött ember
3. A zenész, a focista meg a kínai
4. Búcsú a szolgálattól

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái