2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Tragédiával végződött a negyven éve először fellőtt Challenger története

2023. április 4. 09:50 Múlt-kor

Negyven évvel ezelőtt ezen a napon, 1983. április 4-én startolt el a NASA második űrrepülőgépe, a Challenger, amely leginkább az 1986-os katasztrófájával írta be magát az űrkutatás történetébe, holott közel három évnyi használata során számtalan rekorddal járult hozzá a világűr megismerésének történetéhez.

Challenger

Az űrhajó egy 19. századi tudományos expedíció parancsnoki korvettjéről kapta a nevét, és a Columbia 1981-es fellövését követően a NASA második űrsiklójaként állították hadrendbe. A repülőgép a szerencsének, no és persze az űrkutatási hivatal szűkös büdzséjének is köszönhette forgalomba állítását, hiszen eredetileg csak földi tesztelésre tervezték.

Az illetékesek csak azt követően döntöttek a Challenger Space Shuttle-programba való állításáról, amikor rájöttek, hogy éles beüzemelése olcsóbb lenne, mint az utolsó küldetését már 1977-ben véghez vivő Enterprise korszerűsítése.

A Space Shuttle az Egyesült Államok ember szállítására is alkalmas űrprogramjának az elnevezése volt 1981 és 2011 között. A küldetéseket olyan szárnyas űrrepülőgépek fejlesztésével hajtották végre, amelyek egy hordozórakéta segítségével hagyták el a Földet, majd visszatérve egy hagyományos siklórepülő mintájára végezték el a landolást. A program során a Columbia, a Challenger, a Discovery, az Endeavour és az Atlantis nevű űrsiklók összesen 135 küldetést hajtottak végre. A program harminc éve alatt két űrrepülőgép szenvedett balesetet: a Challenger 1986-ban, a Columbia pedig 2003-ban. A két balesetben összesen 14-en vesztették életüket.

Hároméves működése alatt a Challenger tíz küldetésen vett részt, több mint 62 napot töltött az világűrben, és közel ezerszer kerülte meg a Földet. 1983-as debütálása után a Challenger gyorsan kiszorította az élről a Space Shuttle-flotta zászlóshajóját, a Columbiát, mivel alkalmazása során a legtöbbet használt űrrepülőgéppé vált, míg ezalatt a Columbiát a NASA egyre ritkábban vetette be.

A Challenger számos polgári műhold útjára bocsátásában is részt vett, 1985 során pedig három egymást követő Spacelab-küldetést hajtott végre, amelyek közül az egyik az első német legénységgel végrehajtott űrrepülési küldetés volt.

A népszerű űrsikló egyéb rekordokat is magáénak tudhatott: a Challenger által a világűrbe juttatott utasok között volt az első amerikai női űrhajós, az első afroamerikai űrhajós és az első kanadai űrhajós is, és fedélzetéről hajtották végre az első amerikai női űrsétát.

A Challenger 1986. január 28-án, a tizedik, jubileumi repülése során 73 másodperccel a felszállás után váratlanul felrobbant. Ez volt minden idők egyik legtragikusabb űrkatasztrófája. A hétfős legénység, köztük Christa McAuliffe, aki az első civil lett volna az űrben, a baleset során életét vesztette. A 14 kilométeres magasságban bekövetkezett robbanás során az űreszköz darabokra hullott, a nagyobb egységek saját kondenzcsíkot húzva távolodtak el a katasztrófa helyszínétől.

A nem sokkal a tragédia után összehívott vizsgálóbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a túl nagy hidegben indított űrjármű egyik szilárd hajtóanyagú rakétahajtóművében az egyik tömítés nem volt képes visszatartani a nagy nyomás alatt lévő égő gázt, amely a hajtóműből kiszivárogva a Challenger külső tartályának szerkezeti meghibásodását és a keringő űrhajó szétesését okozta.

A 38 éves Christa McAuliffe-t több mint 11 000 jelentkező közül választották ki a Tanár az űrben nevű program keretében. A szerencsés kiválasztott 1985 nyarától fogva vett részt NASA Lyndon B. Johnson nevét viselő űrközpontjában, és az előzetes tervek szerint a világűrben iskolásoknak mutatott volna be kísérleteket, valamint ugyanott tartott volna meg két tanórát is. Napjainkban nemcsak számos amerikai iskola és egyéb oktatási intézmény őrzi a nevét, hanem egy kisbolygó és egy holdkráter is.  

A baleset során a legénységi kabin egyben vált le a darabjaira hulló űrjárműről, és mintegy 20 km-es magasságig emelkedve visszahullott az Atlanti-óceánba vizébe. A tragédiában szörnyethalt legénység maradványait csak hónapokkal később sikerült kiemelni, és csak április végén szállították őket végső nyughelyükre.

2004-ben George W. Bush elnök posztumusz kongresszusi kitüntetést adományozott a Challenger és a Columbia baleseteiben elhunyt mind a 14 legénységi tagnak. A Kennedy Űrközpont Látogatói Komplexumában 2015 júliusában nyílt meg az Örökké emlékezve című kiállítás, amelyben a Challenger törzsének egy 3,7 méteres, a tengerből kiemelt darabja látható.

A NASA Űrközpontjában található emlékligetben minden űrhajós tiszteletére ültettek egy-egy fát, valamint hét aszteroidát neveztek el a legénység tagjairól: 3350 Scobee, 3351 Smith, 3352 McAuliffe, 3353 Jarvis, 3354 McNair, 3355 Onizuka és 3356 Resnik.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az űrrepülőgép egyik roncsdarabját éppen a használaton kívüli Minuteman rakétasilóba helyezikAz utolsó küldetés legénysége. Hátsó sor, balról jobbra: Ellison Onizuka, Christa McAuliffe, Greg Jarvis és Judy Resnik. Első sor, balról jobbra: Michael J. Smith, Dick Scobee és Ron McNairAz irányítóközpont a tragédia idejében
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár