Toulouse, a rózsaszín város föld alatti titkai
2025. március 10. 17:07
Az új infrastruktúrák építése sokszor kínál remek lehetőséget régebbi emlékeink felkutatására. Így történt ez nemrégiben a franciaországi Toulouse városában is, ahol a metró bővítésének munkálatai során évezredes régészeti maradványok kerültek napvilágra, az ókortól a modern időkig.

Egy nő sírját is feltárták
Korábban
A megelőző régészet alapvető szerepet játszik a kulturális örökség védelmében, különösen városi környezetben, ahol a modern építkezések veszélyeztethetik a történelmi emlékek megőrzését. Az olyan fejlesztések, mint a Toulouse-i metró bővítése, módot adnak ezen értékek felfedezésére, megmentésére és dokumentálására. A Francia Nemzeti Megelőző Régészeti Intézet (Inrap) munkatársai ezúttal is számos leletet találtak, a 2025 januárjáig tartó ásatások során.
Célkeresztben a centrum
A francia szakemberek a hét hónapig tartó munka alatt a leendő François Verdier állomás területére összpontosítottak, a város szívében. Az ásatás helyszíne azért is különösen fontos, mivel egy olyan központi területen található, ahol mindig sok embert élt, így jól lekövethető, hogyan alakult át, mennyit fejlődött a rózsaszín városnak (La Ville Rose) becézett település az idők folyamán.
A feltárás során olyan építészeti és tárgyi emlékek kerültek elő, amelyek segítenek fényt deríteni Toulouse évszázados történelmének különböző mozzanataira. Felfedeztek egy lehetséges római kori hamvasztási területet, hat különböző korszakból származó sírt, középkori épületek maradványait és egy 16. századi téglahidat is. Ezek fontos információkat szolgáltatnak a temetkezési szokásokról, a térszervezésről, az építészet fejlődésről, valamint segítenek a régió város- és társadalomtörténetének rekonstruálásában.
Halottak városa
Az egyik legérdekesebb lelet egy római kori út mellett található gödör, amelyben égett kerámiatöredékeket, üveg- és fémdarabokat találtak. A szakemberek szerint ezt a helyet temetkezésre használhatták, ami ritka lelet ebben a térségben. A római út közelsége megerősíti ezt a hipotézist, mivel számos ókori nekropolisz a városok peremén, a főutak közelében helyezkedett el.
(A nekropoliszt úgy is nevezik: „a halottak városa”. Ez a hagyományos temetőnél nagyobb területen fekszik, és nem ritkák benne a monumentális építmények, úgy mint kripták, mauzóleumok.)

Természetesen a területen talált szerves anyagokat laboratóriumban fogják elemezni, hogy megállapítsák, emberi maradványok-e, vagy esetleg olyan állatoké, amelyeket a búcsúztatási rituálék során használhattak. Ez a felfedezés azért is lényeges, mert átírhatja ismereteinket a régió római kori temetőiről, és részletesebb képet adhat az akkori temetkezési szokásokról is.
Morbid, de szükséges
Kiemelkedő lelet az a hat sír is, amelyek különböző korszakokból származnak, a Kr. u. 2. századtól a Kr. u. 9. századig. Az egyik egy nőé, akit aranygyöngyökből álló nyaklánccal földeltek el, ami arra utal, hogy magas társadalmi státuszú személy lehetett. A halottak mellé helyezett tárgyak azért is hangsúlyosak, mert támpontokat adhatnak a különböző történelmi korszakokban ott élt emberek hiedelmeihez és szokásaihoz. A síremlékek különbségei az idők során bekövetkezett kulturális és vallási változásokat is megmutatják. A régészek számára különösen izgalmas felfedezés volt, hogy a sírok némelyikén az ismételt igénybevétel jelei láthatók. Igaz, ez gyakori azokban a városokban, ahol az emberiség hosszú ideje él, mivel a területek szűkössége miatt kénytelenek ezeket a helyeket is újrahasznosítani.
Mérnöki munka anno
Az ásatások során olyan középkori objektumokat is feltártak, amelyek a város fejlődését mutatják. Épületalapokat, macskaköves utcákat, pincéket és emésztőgödröket azonosítottak. A középkori lakóházak és kézműves műhelyek maradványai arra utalnak, hogy a terület akkoriban gazdasági központként működött. A régészek az egyik legmeghatározóbb építészeti leletként egy 16. századi téglahidat emelnek ki, amely figyelemre méltó állapotban van. Ez a híd egykor lehetővé tette egy vízvezeték árkán való átkelést, ma pedig betekintést nyújt a korszak mérnöki technikáiba, és rámutat a vízművek fontosságára.
A Toulouse-ban feltárt emlékek nagy jelentőséggel bírnak a város története szempontjából. Amellett, hogy lehetővé teszik ismereteink bővítését, alapvető adatokat szolgáltatnak a régészet és az örökségvédelem számára, de megerősítik a további kutatások szükségességét is. Ez utóbbira nem is kell sokat várni, az újabb szakasz ásatásai még idén tavasszal elkezdődnek.
A muyinteresante.com cikke alapján.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

- Különös óceánjáró kenura bukkantak a Chatham-szigeteken 20:20
- Ilyen volt az azték anyák élete 18:08
- Toulouse, a rózsaszín város föld alatti titkai 17:07
- Hruscsov háziőrizetben élte le élete utolsó 10 évét 16:12
- 10+1 tény Dugovics Tituszról 14:27
- A 7000 éves őrlőkő leletek sok mindent elárulnak a neolit emberek életéről 09:51
- A TBC sem állíthatta meg Alexander Graham Bellt a telefon feltalálásában 08:20
- A britek Washington elrablásával akartak fordítani a háborún tegnap