Több mint 150 évvel a függetlenségi háború előtt már kipróbálták a demokráciát az amerikai gyarmatok
2021. szeptember 17. 08:35 Múlt-kor
A történetírás gyakran ábrázolja az 1775-1776-os fejleményeket Nagy-Britannia amerikai gyarmatain, mint az ottani lakosság az önállóbb, képviseleti alapú közélet irányába tett első lépéseit. Kevesen tudják azonban, hogy már a kezdetekkor, a jamestowni kolónia korai éveiben sor került egy igen demokratikus berendezkedés kipróbálására, amelyet a szükség és a kolónia addigi eredménytelensége szült.
Korábban
A birodalom megveti lábát az Újvilágban
A London Company nevű részvénytársaság 1606-ban királyi rendelettel jött létre abból a célból, hogy kolóniákat hozzon létre Észak-Amerika keleti partján.
A rendelet két társaságot hozott létre: a London Companyt, amely a 34. és 41. szélességi fokok között volt jogosult településeket létrehozni, és a Plymouth Companyt, amely ettől északra, a 45. szélességi fokig terjeszkedhetett.
Az első expedíció még 1606 decemberében elindult, 105 férfival és fiúval három hajó fedélzetén.
1607. április 27-én érték el a mai Chesapeake-öböl déli részét – ez a négy hónap még a korabeli viszonyok között is szokatlanul hosszúra nyúlt útnak számított.
A kolónia egyik első vezetője – a London Company parancsára – John Smith volt, a kijelölt tanács elnökeként.
Az írásai és a róla szóló (sok esetben saját maga által kiszínezett, illetve kitalált) történeteknek köszönhetően ma is széles körben ismert férfi által vezetett telepescsoporthoz kevés kétkezi munkás és annál több felsőbb osztálybeli, a fizikai munkához kevésbé hozzászokott ember tartozott, így a kolónia már a kezdetektől nehezen indult.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05