Tökéletesen megőrződött, mára már kihalt lófajta csikójának 40 ezer éves múmiájára bukkantak
2018. szeptember 3. 17:48 Múlt-kor
Nemrégiben különleges leletre bukkantak a szibériai permafrosztban (állandóan fagyott föld): a jeges talajban egy szinte tökéletesen megőrződött, két-három hónapos csikó maradványaira leltek. Japán és orosz kutatók szerint egy mára már kihalt lófajta példányáról van szó.
Korábban
Semjon Grigorjev, a jakutszki Mamut Múzeum igazgatója elmondta, a mára már kihalt lófajta halálakor kb. két-három hónapos csikójának maradványai mintegy 30-40 ezer évesek lehetnek. A Siberian Times szerint a szibériai permafrosztban 30 méter mélyen bukkantak a leletre, amelyet Grigorjev úgy jellemzett, „ez a felfedezés semmilyen másikhoz nem hasonlítható”.
Az örökké fagyos talaj különösen jól megőrizte a csikó tetemét. Az oroszországi Északkeleti Szövetségi Egyetem és a japán Kindai Egyetem kutatóiból álló csoport Jakutföldön, a kelet-szibériai – a pokol szájának is nevezett – Batagajka-kráter száz méteres mélyedésében talált rá a maradványokra. A csikó egy természetes csapdába esve pusztulhatott el. Egyébként a helyszínen korábban gyapjasmamut-fosszíliákat is felfedeztek már a szakértők.
Az őskori csikóról készült képek is megdöbbentőek: a farka, a bőre, a szőre, de még a patái is egészen kiváló állapotban maradtak fenn. A gyakorlatlan szemnek olyan, mintha egy néhány napja elhunyt állatról lenne szó. Még a belső szervei is „érintetlenül” maradtak. A béltartalmából vett minták már a laborban vannak, kielemzése után pontosan tudják majd, mit fogyasztott utoljára a fiatal állat.
A 98 centiméteres csikó genetikailag igen különbözik azon lófajtáktól, amelyek a régióban jelenleg élnek. A kutatók szerint az Equus lenensis nevű (Lena Horse vagy Lenskaja néven is ismert) őslóhoz tartozhatott egykoron, amelynek ma már nincsenek élő egyedei, a késő pleisztocén idején azonban nagy számban volt megtalálható a mai Szibéria vidékein.
Grigorjev elmondta, azonkívül, hogy egy különleges leletre bukkantak, a felfedezéssel számos „más potenciális előny” is származik, ugyanis a kitermelt talajrétegek további elemzése során képesek lesznek pontosan rekonstruálni az állat egykori környezetének hű képét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.