Tesla „halálsugarával” is kísérletezhetett az amerikai haderő

Javában tombolt a második világháború, Tesla pedig korábban azt állította, feltalált egy erőteljes, részecskesugaras fegyvert, amelyet „halálsugárnak” is hívtak, és amely felbecsülhetetlen értékkel is bírhatott volna a harcmezőn. Így aztán az amerikai kormány, nem akarván kockáztatni, hogy az ellenség kezébe kerüljön az esetleg fegyverként is használható technológia, inkább lefoglalta Tesla gyakorlatilag minden tulajdonát a New Yorker Hotelben lévő szobájából.

Azt, hogy ezután mi történt Tesla papírjaival, valamint hogy pontosan mit is tartalmaztak, továbbra is homály fedi – és ebből kifolyólag rengeteg összeesküvés-elmélet is szárnyra kapott velük kapcsolatban. Miután évekig repkedtek az eltussolás vádjai, az FBI nyilvánosságra hozott mintegy 250 oldalnyit a dokumentumokból 2016-ban, majd újabb két alkalommal adott ki további Teslával kapcsolatos papírokat, legutóbb 2018 márciusában. De még ezek kiadásával együtt is sok kérdés maradt megválaszolatlan, Tesla papírjai közül pedig sok továbbra is hiányzik.

Három héttel a szerb–amerikai feltaláló halála után az MIT egyik röntgensugarakkal és radarral foglalkozó villamosmérnökét bízták meg azzal, hogy vizsgálja át az anyagot, és állapítsa meg, tartalmaz-e „jelentős értékkel bíró ötleteket”. Az FBI által nyilvánosságra hozott akták szerint Dr. John G. Trump (Donald Trump elnök nagybátyja) azt jelentette feletteseinek, elemzése szerint Tesla jegyzetei „elsősorban elmélkedő, filozofikus és promóciós jellegűek”, és a papírok „nem tartalmaztak új megalapozott, működőképes elveket, sem ilyen eredmények megvalósítására szolgáló módszereket.”

Ekkoriban az FBI Dr. Trump eredményeire mutatott bizonyítékként arra, hogy Tesla hírhedt „halálsugara” nem létezett a mendemondák és spekulációk világán kívül. Valójában azonban maga az amerikai kormány is megosztott volt Tesla technológiáját illetően. Marc Seifer, a Varázsló: Nikola Tesla élete és kora című életrajz szerzője azt állítja, egy csoport katonai személy az ohiói Daytonban található Wright-Patterson légibázison, köztük egy bizonyos L.C. Craigee dandártábornok, igencsak eltérő véleményen voltak Tesla ötleteivel kapcsolatban.

„Craigee volt az első ember, aki sugárhajtású repülőgéppel repült a katonaság számára, úgyhogy körülbelül a maga korának John Glennje volt” – mondja Seifer. „Azt mondta, 'van ebben valami – a részecskesugaras fegyver valódi.' Úgyhogy van két csoport: az egyik elveti Tesla találmányát, a másik meg azt mondja, tényleg van benne valami.”

Aztán ott van a hiányzó dokumentumok kérdése. Amikor Tesla meghalt, hagyatéka unokaöccséhez, Sava Kosanovićhoz került, aki ekkor éppen Jugoszlávia washingtoni nagykövete volt (köszönhetően a leghíresebb szerb feltalálóval való rokonságának). A nemrég nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint az FBI-nál egyesek attól féltek, Kosanović azért akarta birtokba venni a technológiát, hogy „eme információt az ellenség rendelkezésére bocsássa”, és még a letartóztatását is kilátásba helyezték ennek megakadályozására.

1952-ben, miután egy amerikai bíróság kijelentette, hogy Kosanović nagybátyja hagyatékának jogos örököse, Tesla papírjait és más anyagokat Belgrádba szállították, ahol a mai napig a Tesla Múzeumban tartják őket. De míg az FBI eredetileg 80 koffert számolt össze Tesla tulajdonában, csak 60 koffer érkezett meg Belgrádba, mondja Seifer. „Lehet, hogy átpakolták a 80 tartalmát 60-ba, de ott van az a lehetőség is, hogy (…) a kormány tartotta meg a hiányzó koffereket.”

John G. Trump Tesla halála után közvetlenül meghozott elutasító végkövetkeztetései ellenére az amerikai haderő igenis megpróbálta kifejleszteni a részecskesugaras fegyverzetet a második világháborút követő évtizedekben, állítja Seifer. A legjelentősebb fejleménye ennek, hogy a „halálsugár” szolgált inspirációként Ronald Reagan elnök „stratégiai védelmi kezdeményezéséhez”, azaz a „csillagháborús tervként” elhíresült programhoz az 1980-as években. Ha a kormány még mindig Tesla ötleteit használja technológiája energiaellátásához, magyarázza Seifer, az magyarázatot adhat arra, miért maradtak egyes Teslához kapcsolódó dokumentumok továbbra is bizalmasak.

Létezik bizonyíték arra, hogy Franklin D. Roosevelt 1941 januárjától 1944 januárjáig hivatalban lévő alelnöke, Henry Wallace megbeszéléseket folytatott tanácsadóival „Tesla hagyatékáról, különösen az elektromos energia vezeték nélküli továbbításáról és a „halálsugárról”, a 2016-ban nyilvánosságra hozott FBI-anyagok szerint. Seifer és kollégái továbbá felfedezték azt, hogy Vannevar Bush, akit Roosevelt elnök a Manhattan-projekt élére nevezett ki, szintén szerepet játszott Tesla papírjainak értékelésében. Azt is lehetségesnek tartják, hogy maga az elnök is találkozót szeretett volna szervezni a feltalálóval rövidesen annak halála előtt. Annyi mindenesetre tény, hogy a kaliforniai Szilícium-völgyben több, korábban bolondságnak tartott ötlete ma jó szolgálatot tesz a technológiai újítások fellegvárában.

Habár érzékenyebb innovációi közül némelyik még mindig rejtve lehet a nyilvánosság elől, Tesla öröksége él és virul, mind a mindennapok során használt eszközeinkben, mind a jövőben kétségtelenül nagy szerepet játszó technológiákban. „Tesla a vezeték nélküli technológia feltalálója. Ő hozta létre azon képességünket, hogy végtelen számú vezeték nélküli csatornát hozzunk létre” – mondja Seifer a feltaláló maradandó hatásáról. „Tehát a rádióvezérlésű rendszerek, a titkosítás, a távirányítású robotok – mind Tesla technológiáján alapszanak.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe