Termékenységük csökkenése is okozhatta a neandervölgyiek kihalását
2019. május 30. 16:23 MTI
Termékenységük csökkenése okozhatta a neandervölgyi ember kihalását egy új elmélet szerint, amelyet francia egyetemi kutatók állítottak fel egy populációs modell alapján.
Korábban
A neandervölgyi ember kihalását kutatók előtt tornyosuló legnagyobb akadály, hogy nem állnak rendelkezésükre empirikus adatok, amelyekkel ellenőrizni lehetne a felállított hipotéziseiket. Sok elmélet feltételezi, hogy az embercsoport kihalását katasztrófák: betegségek vagy klímaváltozás okozta.
Anna Degioanni és kollégái az Aix-Marseille Egyetem kutatói populációs modellt állítottak fel, hogy tanulmányozni tudják azokat a demográfiai tényezőket, amelyek végül 4000-10 000 év alatt a neandervölgyiek számának csökkenéséhez, végül kihalásához vezettek - derül ki a Plos One tudományos portálon publikált dolgozatból.
A kutatók alapvető demográfiai paramétereket határoztak meg modelljük kidolgozásához. Ezek a paraméterek - termékenységi mutató, életben maradás, migráció - a modern vadászó-halászó csoportok és a ma élő nagytestű majmok megfigyeléséből származó adatokon, továbbá korábbi, neandervölgyiekről szóló tanulmányokból nyert adatokon alapultak. A modell szerint a neandervölgyi populáció akkor érte el a kihalás szintjét, amikor a lélekszáma 5000 fő alá csökkent.
A modellből az derült ki, hogy a neandervölgyiek 10 ezer éven belüli kihalását okozhatta, ha a húszévesnél fiatalabb nők termékenységi mutatója 2,7 százalékkal csökkent. A 4000 éven belüli kihalás akkor következhetett be, ha a termékenységi ráta 8 százalékkal csökkent. Amennyiben a termékenység visszaesését a megnövekedett gyermekhalandóság, vagyis az egyéves korukat megérő gyermekek számának 0,4 százalékos csökkenése is kísérte, az is indokolhatta a tízezer éven belüli kihalást.
A szerzők a lehetséges neandervölgyi kihalási forgatókönyvek modellezésére törekedtek, nem az volt a szándékuk, hogy végleges magyarázatot adjanak a faj eltűnésére. A kutatók ugyanakkor kiemelték, hogy tanulmányuk az első, amely empirikus adatokkal jutott arra következtetésre, hogy a viszonylag kisebb demográfiai változások, vagyis a termékenység csökkenése vagy a csecsemőhalandóság növekedése is vezethetett a neandervölgyiek kihalásához.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Nem hozott tartós békét a visegrádi egyezség tegnap
- Német segítséggel jutott hatalomra Vlagyimir Iljics Lenin tegnap
- Hírhedten elviselhetetlen anyósok a történelemből tegnap
- Törökország a régészek paradicsoma tegnap
- Alapjaiban változtatta meg a tengeri hadviselést az első atom-tengeralattjáró, a Nautilus megjelenése tegnap
- A mesterlövész vetett véget a túszejtésnek tegnap
- Másfél évszázad után tért vissza Kínához Hongkong szigete 2025.01.20.
- Egyházi személyek is elmélyedhettek a mágiában a középkor során 2025.01.20.