Tényleg kém volt a háborús hős nővér

Az előkelő angol családba született Edith Cavell már fiatalon így írt unokatestvérének egy alkalommal: „Egy napon valami hasznosat fogok tenni. Még nem tudom, mi lesz az.” Cavell egy londoni nővérképző iskola elvégzése után, az 1900-as évek elején Brüsszelben kezdett el nővérként dolgozni. 

Cavell néhány hónappal azután, hogy Németország megszállta Belgiumot, 1914 novemberében a háborútól irtózó antantkatonákat kezdett el bujtatni. Arisztokrata barátja, Reginald de Croy herceg kastélyában hamis dokumentumokat készítettek a bujdosóknak, majd brüsszeli lakásokon rejtették el őket. A – főként brit, valamint belga és francia – katonákat és katonakorú, háború elől menekülő fiatalokat ezután átsegítették a semleges Hollandiába, ahol már nem kellett félniük a harcoktól. Tevékenységüket azonban hamarosan leleplezték.

A német hatóságok 1915. augusztus 3-án tartóztatták le Cavellt, akit – annak ellenére, hogy nem volt német állampolgár – árulással vádoltak. Katonai bíróság elé állították, és a szigorú német háborús törvények értelmében halálra ítélték. Számos semleges állam próbálta rábírni Németországot az ítélet megváltoztatására, ennek azonban semmilyen foganatja nem volt. A nővért 1915. október 12-én sortűzzel végezték ki. Utolsó szavai ezek voltak: „Boldog vagyok, hogy meghalhatok a hazámért.” A brit háborús propagandagépezet szinte azonnal beindult: az esetet a németek barbárságának, embertelenségének bizonyítékaként állították be.

Az MI5 egykori vezetője, Dame Stella Rimington kutatásaiból kiderült, hogy tényleg igaz volt a németek által hangoztatott vád, miszerint Cavell hálózata szigorúan titkos katonai információkat csempészett ki Nagy-Britanniába a németek által megszállt Belgiumból. Rimington a belgiumi levéltárakban folytatott kutatása során talált rá a kétszintű kémhálózat létezésére utaló bizonyítékokra – Cavell az egyik szinten az antantkatonáknak segített megszökni Belgiumból, és emellett fontos, szövetdarabokra írt és csizmákba rejtett információkat juttatott el a német hadműveletekről a brit hírszerzésnek. „Tudjuk, hogy használt titkos üzeneteket, és tudjuk, hogy a hálózata kulcsszereplői kapcsolatban álltak az antant titkosszolgálataival” – mondta el Rimington.

A brit nemzeti hős hamvait az első világháború után visszaszállították Angliába, ahol 1919. május 15-én a Westminster-apátságban nagyszabású állami megemlékezés keretében temették újra. A Királyi Pénzverda idén még egy, a képmásával ellátott érmét is kibocsátott, amelyen a nővér éppen egy sebesült katonát készül ellátni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma