Több rejtélyes trónkövetelő is keserítette a Könyves Kálmán utáni királyok életét

Saul öröklése

II. Istvánnak azonban nem a megvakított Béla herceg volt a kijelölt örököse. Bár István még uralkodása alatt megkegyelmezett unokatestvérének, Tolnán telepítette le, és még házasságáról is gondoskodott, a magyar trónt mégsem neki szánta. A XIV. századi krónikakompozíció világosan és egyértelműen rögzíti, hogy ezt a szerepet Saul herceg, a király nővérének a fia töltötte be.

Ő vélhetően a Biharban birtokló Ákos nemzetséghez tartozó Saul ispánnak lehetett a fia. Öröklését az a tény is alátámaszthatja, hogy a királyi rokon, Saul ispán éppen azon területen birtokolt, amelyek korábban Álmos hercegségéhez tartoztak. Így amikor Könyves Kálmán a hercegséget elvette öccsétől, annak területrészeit egyúttal a rokonának adhatta.

A Saul herceg személye körüli zavart két tényező okozza. Az egyik, hogy a krónika szövegében ez a passzus rögtön azután következik, hogy a király hazahívta Béla herceget, akinek házasságot szerzett, amelyből megszületett Géza nevű fia, a későbbi II. Géza király. A másik gyanúra okot adó körülmény, az a relatíve hosszúnak tűnő idő, amely II. István halála és II. Béla koronázása között eltelt. Előbbi 1131. március 1-jén, utóbbi április 28-án történt.

Egyesek feltételezik, hogy ez a hosszú idő egy gyorsan lezajló polgárháborút rejt Béla és Saul hívei között. Mások szerint viszont békés félreállítás történt, a Tárih-i Üngürüsz, egy török nyelvű XVI. századi krónika tudósítása szerint ugyanis az ország előkelői döntöttek úgy, hogy Saul helyett Béla uralkodjon.

Azt azonban egyáltalán nem tudhatjuk biztosan, hogy ez a passzus nem a késői török szerző betoldása-e egy középkori magyar krónika szövegébe. Ha a hatalomváltás békésen történt, úgy vélhetően a korábban Kálmán pártjára helyezkedő főurak jelentős része úgy gondolta, hogy a fiatalkorú Saul nem lenne képes megtartani az uralmát, ráadásul Bélának már volt életképes fiúgyermeke is, ami a korszakban fontos szempontnak számított.

II. István hosszabb betegség után hunyt el. Thuróczy János krónikájában fennmaradt egy rövid passzus, amelyből azt tudhatjuk meg, hogy a király lemondott, és szerzetesi csuhát öltött nem sokkal a halála előtt. Uralkodásának eseményeit az új uralkodóhoz, II. (Vak) Bélához (1131–1141) és utódaihoz hű krónikások írták meg. Talán ennek is köszönhető, hogy a krónikakompozícióban igen méltatlan, bár a világtörténelemben kétségtelenül páratlan halált „adtak” neki: a királyt a szeretett besenyői ölelték halálra.

1. Élő emberekre rakatott lóganéjból tüzet
2. Jöttünk, láttunk, uralkodnánk
3. Saul öröklése
4. A bosszú lesújt

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek