2020. különszám: Egészségünk története
ITT támogathatsz bennünket

Több mint három napot töltöttek a Holdon az utolsó Apollo-küldetés tagjai

2019. december 11. 09:38 MTI

47 éve, 1972. december 11-én járt - eddig legalábbis - utoljára ember a Holdon. Az amerikai Apolló-17 űrhajó küldetésével lezárult az űrkutatás leglátványosabb korszaka. Az Apollo-17 parancsnoka Gene Cernan, a parancsnoki modul pilótája Ronald Evans, a holdmodulé Harrison Schmitt volt.

holdjáró
Gene Cernan parancsnok a holdjárón (kép forrása: Wikimedia Commons)

A Hold meghódítása a Szovjetunió és az Egyesült Államok között 1957-től, az első szputnyik fellövésétől folyó űrverseny fontos célpontja volt. Miután első emberként szovjet állampolgár, Jurij Gagarin járt 1961-ben a világűrben, az amerikaiak visszavágásként a Holdat célozták meg.

John F. Kennedy elnök alig egy hónappal Gagarin útja után, 1961 májusában meghirdette: az Egyesült Államok az évtized végéig embert juttat el a Holdra, és biztonságban vissza is hozza onnan.

Az SZKP KB is (titkos) határozatot hozott arról, hogy az októberi forradalom ötvenedik évfordulójára, 1967-re űrhajóst kell küldeni a Holdra, ám a szovjeteket most az amerikaiak előzték meg.

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA óriási erőforrásokat összpontosítva a Mercury-, majd a Gemini- után elindította az Apollo-programot, amelynek keretében háromszemélyes űrhajót fejlesztettek ki.

A Kennedy által kitűzött célt 1969. július 21-én Neil Armstrong teljesítette, aki az Apollo-11 utasaként első emberként lépett a Hold felszínére.

Az Apollo-11 útját még öt sikeres és egy sikertelen expedíció követte (az Apollo-13 küldetése meghibásodás miatt "sikeres kudarcnak" bizonyult).

A menetrend mindig ugyanaz volt: a hatalmas, 110 méter magas Saturn-V hordozórakéta föld körüli pályára juttatta a parancsnoki kabint, a vele összekapcsolt műszaki egységet és a holdkompot.

A Hold közelébe érve leválasztották a holdkompot, amellyel két asztronauta leszállt az égitestre, harmadik társuk eközben a parancsnoki modullal keringett a Hold körül.

A két űrhajós fémlétrán mászott le a Hold felszínére, ahol műszereket helyeztek el, méréséket végeztek, kőzetmintát gyűjtöttek, és kitűzték a csillagos-sávos lobogót.

Ezután a holdkomp külön hajtóművel ellátott felszálló fokozatával visszatértek, és dokkolás után visszamásztak az anyaűrhajóba.

A Földre a hővédő pajzzsal ellátott parancsnoki modulban tértek vissza, amely ejtőernyővel ereszkedett le Csendes-óceánra.

Az Apollo-11 űrhajósai még csak két és fél órát töltöttek a Holdon, a cél az égitest meghódítása volt. Ezután a küldetések már inkább a tudományos, főként geológiai kutatásokra összepontosítottak.

A politikai vezetés ugyanakkor - mivel a program propagandacéljait elérték - egyre kevesebb hajlandóságot mutatott a rendkívül költséges űrrepülések finanszírozására.

A NASA költségvetéséből 1970-ben az Apollo-20, a következő évben az Apollo-18 és -19 küldetésének pénzügyi keretét törölték, így az Apollo-17 lett a program tizenegyedik, egyben utolsó küldetése és a hatodik, amely leszállt a Holdra.

Az Apollo-17 parancsnoka Gene Cernan, a parancsnoki modul pilótája Ronald Evans, a holdmodulé Harrison Schmitt volt. Az űrhajó rendhagyó módon éjszaka, 1972. december 7-én helyi idő szerint éjjel fél egykor indult, a küldetés teljes ideje 301 óra 52 perc volt.

Cernan és Schmitt december 11-én landolt a Holdbéli Taurus-Littrow térségben, a Holdon mintegy 75 órát tartózkodtak, ebből 23 óra 17 percet töltöttek a holdkompon kívül, a holdautóval 35,8 kilométert tettek meg, és 113 kg kőzetmintát gyűjtöttek.

A talaj vizsgálata közben nyolc gyutacsot robbantottak fel, és megállapították, hogy a mélyről jövő hullámok terjedési sebessége nagy, azaz a Holdnak merev magja és réteges szerkezete lehet.

Égi kísérőnk felszínéről december 14-én szálltak fel, az őket a Hold körül keringve váró parancsnoki modullal történt összekapcsolás után december 19-én a Csendes-óceánon landoltak.

Ezzel véget ért az utolsó holdutazás. Az Apollo-programot az űrállomás kifejlesztését célzó Skylab váltotta. Jelenleg ugyan a világ űrügynökségei inkább a Marsra fókuszálnak, a NASA-nak azonban az egyik célja, hogy 2024-ben újra embert juttasson a Holdra.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Harrison Schmitt kőzetmintákat gyűjt a Holdon (kép forrása: time.com)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár