Társasjátékdarabok mesélnek a katonai erődre épített római településről

Mintegy 1900 évvel ezelőtt római katonák egy csoportja élt a ma Gernsheimként ismert, a Rajna mentén fekvő, Frankfurttól megközelítőleg 50 km-re található német város területén. Nem sokkal azután, hogy a katonák i. sz. 120 környékén elhagyták az erődítményt, egy újabb csoport érkezett a területre, és – szó szerint a település felett – felépítettek egy falut. A régészek az 1800-as évek óta tudnak a lelőhely létezéséről, a területen nemrégiben feltárt tárgyak segítségével azonban elsőként nyerhetünk betekintést az egykori lakosok életébe.  „Tudjuk, hogy az elsőtől a harmadik századig egy fontos, faluszerű település, vagy vicus kellett ezen a helyen álljon” – áll Thomas Maurer ásatásvezető, a frankfurti egyetem kutatójának közleményében.

Miután a kutatók tavaly feltárták az erődöt, idén visszatérték, hogy bizonyítékokat keressenek a római település létezésére, és próbálkozásukat siker koronázta: több, a részben az erődítmény alapjaira épített falu lakosaihoz köthető tárgyat fedeztek fel a helyszínen. Az augusztus 3-án kezdődő, és a tervek szerint egészen október elejéig tartó ásatások során a régészek máris számos bizonyítékot találtak a település létezésére. Egy kőépület jó állapotban megmaradt alapja mellett tűzhelyeket, legalább két kutat, valamint kerámiadarabokat is találtak. „Igazi kincseket, így ritka csatokat, számos gyöngyöt, társasjáték-tartozékokat, valamint egy csontból készült, női mellszoborral koronázott hajtűt is találtunk” – áll a Maurer által kibocsátott közleményben.

Bár településüket részben az erődre építették, a falu lakói valószínűleg ismerték a katonákat. A lakosok feltehetően a katonák rokonai voltak, és a katonasággal való kereskedésből éltek.  Amikor a katonák elhagyták az erődöt, valószínűleg egy ideiglenes visszaesés volt megfigyelhető, a kis település azonban hamarosan megint virágzásnak indult. Az i. sz. 2. században, a Pax Romana időszaka alatt több kőépületet is felhúztak a faluban. A lakosok vélhetően gall-germán származásúak voltak, de néhány „igazi” római, vagyis római polgárjoggal rendelkező ember is élhetett a területen – mondták a helyszínen talált leletekre, többek között tradicionális viseletre és érmékre alapozva a kutatók. Az egyik érme, amelyet feltehetően egy utazás során vásárolt szuvenírként hozhatott magával tulajdonosa, Bithüniából, egy Anatólia területén található egykori provinciából származik. 

Az erődben működése idején, nagyjából. sz. 70-től 120-ig mintegy 500 római katona tartózkodott. Amikor katonák elhagyták a helyszínt, lebontották az erődöt, az ott található gödröket pedig földdel és – a régészek nagy örömére – különböző kacatokkal töltötték fel. A felfedezésről már több mint 50 tanulmány született. Az erőd és a település i. sz. 70 körül nagy, a Rajnától keletre fekvő területeket vett birtokba. A falu és az erőd ekkoriban könnyen megközelíthető volt az utakon, de még az sem kizárt, hogy a településnek kikötője is volt, ezt azonban a régészek egyelőre nem erősítették meg. A feltárással azonban igyekezni kell, mivel manapság a fejlődő Gernsheim terjeszkedése már a római maradványokat fenyegeti – állítják a kutatók.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején