Öt ok, amiért a kora középkor nem is volt annyira sötét

2016. november 18. 16:20

A „sötét középkor” gondolata elsőként a nagy itáliai költő, Francesco Petrarca műveiben tűnt fel, és a mester a latin irodalom ókori görög és római műveltség óta megfigyelhető hanyatlásával kapcsolatban használta. A kifejezés később általánosabb jelentést nyert, és a Római Birodalom bukásától nagyjából az ezredfordulóig tartó időszakban (korábban olykor az egész középkorra vonatkoztatták az elnevezést) a kulturális fejlődés területén megfigyelhető megtorpanás leírására használták. A történészek azonban – különösen az utóbbi években – megkérdőjelezik ennek a kifejezésnek az igazságtartalmát. A kora középkor valójában nem volt sötétebb vagy barbárabb a korszak többi századánál, és ugyanúgy számos gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai változás jellemezte ezt a kort is. A History.com több érvet is egybegyűjtött ennek igazolására.     

Korábban

• Lenyűgöző animáció mutatja be a világ népességének növekedését
• Tényleg csak alkoholt ittak az emberek a középkorban?
• „Ne verd a feleséged” – szülői tanácsok a középkorból

Elfogultság az ókori Róma iránt

Róma bukásával a birodalom egykori területeinek többségén germán törzsek vették át a hatalmat, amelyek az ókori római hagyományokkal szemben saját értékrendszerük érvényesítésére törekedtek. A „sötét középkor” kifejezés azért is terjedhetett el széles körben, mert a korabeli írásos források szerzői Szent Jeromostól kezdve Tours-i Gergelyen át Bede Venerabilisig erősen elfogultak voltak a római korral szemben. Igaz, hogy olyan találmányok, mint a római cement eltűntek, és az írni és olvasni tudók aránya is magasabb volt az ókori Rómában, de nem szabad elfeledni, hogy Petrarca, a kifejezés meghonosítója az ókori görög és római civilizációt az emberi nem csúcsteljesítményének tartotta. Érthető módon, ám – legalábbis részben – igazságtalanul, a „régen minden jobb volt” jegyében utasították el tehát sokan az ezt követő korszakot.

következő oldal 1 / 5

1. Elfogultság az ókori Róma iránt
2. „Imádkozzál és dolgozzál”
3. Mezőgazdasági robbanás
4. Virágzó tudomány
5. A karoling reneszánsz

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban