Öt különleges fogás a középkorból

Olasz tészta

Ugyanebben a kéziratgyűjteményben található egy recept, amely szerint finom lisztből kell „sodrófával fóliát készíteni, mely oly vékony, akár a papír, keményre szárítani, majd húslevesben forralni.” E tésztát „losyns” néven ismerték, tálalásának egyik jellemző módja pedig az volt, hogy sajtos szósszal rétegelték egymásra a tésztát, egyfajta lasagnét eredményezve.

Mivel a korban a paradicsomot még nem ismerték Európában, napjaink jellegzetes olasz szószai nem jöhettek szóba, azonban így is igen kedvelt fogás volt, amelyet Angliában általában az étkezések végén szolgáltak fel, hogy felszívja az addigra elfogyasztott nagy mennyiségű alkoholt – ahogy napjainkban egy olajos gyros tenné.

A Thomas Austin brit kutató által összeállított „Két tizenötödik századi szakácskönyv” című forrásgyűjteményben további hasonló tésztareceptek is megtalálhatók, mint például a ravioli, vagy az úgynevezett „lesenge hasáb”, amely egy cukros-sáfrányos péksütemény, és igencsak hasonlít napjaink olasz karneváli édességeire, mint a frappe vagy a castagnole.

1. Édes-savanyú mártás
2. Olasz tészta
3. Rizsalapú ételek
4. Pástétomok
5. Édességek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek