Szükség volt-e a Nagaszakira ledobott atombombára?
2016. augusztus 9. 10:22 MTI
A Nagaszakira mért atomcsapás 71. évfordulójára emlékeztek kedden Japánban: több ezren gyűltek össze helyi idő szerint 11 óra 2 perckor, hogy egy perces néma csenddel emlékezzenek arra a pillanatra, amikor 1945. augusztus 9-én egy amerikai bombázó fedélzetéről ledobták a városra a 74 ezer halálos áldozatot követelő atombombát.
Korábban
A ceremónián részt vevő Abe Sindzó japán miniszterelnök arra szólította fel a világ vezetőit, hogy tartsák be az atomsorompó-egyezményt. "Nem engedhetjük meg, hogy Hirosima és Nagaszaki borzalmas tapasztalatai megismétlődjenek" - szögezte le. Taue Tomihisza, Nagaszaki polgármestere arra buzdította a világ vezető politikusait, hogy - Barack Obama amerikai elnök hirosimai látogatásához hasonlóan - látogassanak el a városba. "A tények ismerete az atomfegyvermentes jövőről való gondolkodás kiindulópontja" - mondta.
Obama hivatalban lévő amerikai elnökként elsőként látogatott el május 27-én Hirosimába, hogy lerója tiszteletét az ottani atomtámadás 140 ezer áldozata előtt. Közülük több ezren a bombatámadás pillanatában vesztették életüket, és nagyon sokan haltak meg évekkel később a sugárzás miatt. Három nappal a hirosimai atomcsapást követően érte a támadás Nagaszakit. A szörnyű pusztítás nyomán 1945. augusztus 15-én Hirohito japán császár bejelentette a szigetország kapitulációját.
Az atombomba első éles bevetése óta folyik a vita arról, hogy szükség volt-e Hirosimában, de főként három nappal később Nagaszakiban az atomfegyver bevetésére, illetve hogy milyen más megfontolások vezették Truman elnököt a támadás elrendelésekor. Sokak szerint a második robbantást hadászatilag nem indokolta semmi, mert a japán hadvezetés már a megadás gondolatát mérlegelte, a szovjetek hadat üzentek, s a japán hadsereg vészes üzemanyaghiánnyal küszködött. Ezen álláspont hívei szerint az amerikai vezetés inkább az új fegyver lakott területre gyakorolt hatását akarta látni, és már a háború utáni erőviszonyokat szándékozott alakítani.
Mások szerint viszont a robbantások súlyos véráldozatokat követelő hadműveleteket előztek meg, hiszen az amerikai hadsereg addig csak egyetlen japán területet, Okinava szigetét foglalta el. Az alig ezer négyzetkilométeres földdarab elfoglalása két hónapig tartott, és 12 ezer amerikai katona életét követelte. Minden bizonnyal ezek a veszteségek is hozzájárultak ahhoz, hogy a megadást elutasító Japán ellen bevessék az új fegyvert. (Az amerikai hadvezetés csak becsülni tudta, hogy Japán elfoglalása, hány amerikai katona életét követelné, és a becslések 40 ezertől fél millióig terjedtek.)
Egyes vélemények szerint igen, hiszen így sikerült megmenteni rengeteg amerikai katona életét, akik elestek volna, ha szárazföldi támadást kell indítani Japán ellen. Mások viszont azt állítják, hogy a szigetország már mindenképp közel állt a kapitulációhoz, s az az atomtámadás (különösen a második) nélkül is bekövetkezett volna.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.