Szomorú szerelem a szabadságharc idején
2022. május 20. 13:20 Somogyi Gréta
Gróf Mikó Imre jelentős államférfiként és az erdélyi kultúra, oktatás felvirágoztatójaként jól ismert. Intézmények őrzik nevét, és generációk áldják önzetlen adakozását. Közművelődési, történészi és politikusi tevékenységét sokan feldolgozták, a magánéletéről azonban jóval kevesebb tudható. Mivel csodával határos módon az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc éveiből fennmaradt a feleségével való levelezése, abból kirajzolódik jelleme családapaként és férjként, ezáltal pedig betekintést nyerhetünk egy erdélyi arisztokrata család mindennapjaiba.
Korábban
A kortársak egybehangzó visszaemlékezései szerint Mikó Imre visszahúzódó, csendes, szorgalmas diák volt, aki nem a csínytevéseken jártatta az eszét, hanem mindig a tudományokkal foglalkozott. Felnőttként, amikor közéleti pályára lépett, akkor is csak azon munkálkodott, hogy a rá bízott feladatot minél pontosabban és gyorsabban elvégezze. Saját érzéseit háttérbe szorította, s ez a jellemvonása a későbbiekben sem változott. Családalapítása valószínűleg azért késett, mert első jegyese, Teleki Mária grófnő tragikus hirtelenséggel elhunyt.
Mélyen megrázta ez a veszteség, s hosszú időre a munkába temetkezett. Később azonban megismerkedett Rhédey Mária grófnővel, akit 1840-ben feleségül vett. Boldog házasságukból négy gyermek született: Mária, Ádám, Ferenc és Anna. A család életében lényeges változást hozott Mikó Imre 1847. októberi kincstárnoki kinevezése, mivel ezután a gróf – feleségét és gyermekeit Kolozsváron hagyva – 1848 januárjában Nagyszebenbe költözött.
Napi távkapcsolat
A fájdalmas elválást enyhítendő a grófnő csomagot küldött férjének e sorok kíséretében: „Bátorkodom az én jó esmerősöm, Sámi által Néked, drága lelkem, a kis úti ládádat elküldeni. Beléje tettem egy kis párnácskát, nem én munkám ugyan, de az én ábrázatom lehet, bár használnád! Egy kis Verschlagba [ládikába] pedig 3 képet. Sokszor gondoltam, mikor drága kicsideinket néztem, hogy bár egy pillanatra bélophatnám őket hozzád, de ezt véghez nem vihetvén, úgy gondoltam, hogy aki kávézhatnék és nincs mivel, valami surrogatumot [pótszert] veszen, én is hát helyettek surrogatumul ezt a 3 képet küldöm, szíved elérti az enyémet.”
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2022. tavaszi számában olvasható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.