Szerte a világban ma is látható Kleopátra királynő építészeti öröksége
2020. december 16. 14:22 Múlt-kor
Korábban
„Kleopátra tűi”
Az alexandriai kikötőre néző Caesareum templom bejáratához Kr. e. 12-13-tól két obeliszket állítottak a római megszállók. Az eredetileg Héliopoliszban álló vörös gránit oszlopokat III. Thotmesz fáraó emeltette a Kr. e. 15. században.
Az obeliszkeket, melyek közül az egyik 209, míg a másik 224 tonnát nyom, és kb. 21 méter magasak, félrevezető módon „Kleopátra tűi” néven ismerte meg a világ. Annak ellenére ugyanis, hogy valószínűleg a királynő is tervbe vette az obeliszkek Alexandriába történő szállítását, nem sok közük van Egyiptom utolsó fáraójához.
Az obeliszkek még ma is megcsodálhatóak, ám már régóta nem Egyiptomba kell utaznia annak, aki látni szeretné őket. Az egyik 1878 óta Londonban található. Átszállítása előtt az obeliszket egy vitorlássá alakított, Kleopátra névre keresztelt hatalmas vashengerbe zárták, amelyet egy Olga nevű gőzös után kötöttek. A különös „hajóhad” három héten át zavartalanul folytatta útját, ekkor azonban bekövetkezett a katasztrófa.
1877. október 14-én a Vizcayai-öbölben egy óriási vihar következtében a Kleopátra teljesen irányíthatatlanná vált. Az Olgáról egy hatfős mentőcsapatot küldtek segítségül, de az önkéntesek elmerültek a hánykolódó tengeren. Viszont Henry Cartert, a Kleopátra kapitányát hatfős legénységével együtt sikerült megmenteni.
Az eltűntnek hitt Kleopátrára végül spanyol halászhajók találtak rá négy nappal a katasztrófa után. Az Olga közben kikötött az angliai Falmouthban, ahol a legénység egyik tagjára egy távirat várt, amely első gyermeke megszületéséről tájékoztatta. Az üzenet címzettje azonban a tengerbe veszők egyike volt, így már nem olvashatta el a jó hírt.
A Kleopátra végül 1878. január 21-én ért partot Londonban, „Kleopátra tűjét” pedig szeptember 21-én állították fel Londonban. A másik „tű” költöztetése közben nem merültek fel hasonló problémák. 1880-ban szállították el a Caesareum romjai elől New Yorkba, és 1881 januárjában már fel is állították a Central Parkban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap