Szerte a világban ma is látható Kleopátra királynő építészeti öröksége
2020. december 16. 14:22 Múlt-kor
Aki járt már a római Szent Péter-székesegyházban, vagy a tévé előtt ülve figyelemmel követte a húsvéti vagy a karácsonyi pápai áldást, tudja, hogy a kereszténység legfontosabb épülete előtt elhelyezkedő óriási tér közepén egy 25 méter magas obeliszk áll. Kevesen ismerik azonban a monumentális gránitoszlop történetét, amely egészen az ókori Egyiptomra, mégpedig VII. Kleopátra, a Julius Caesart és Marcus Antoniust is elcsábító egyiptomi királynő uralkodásának idejére vezethető vissza. Bár nem a kalandos történetű obeliszk az egyetlen, ma is megcsodálható műemlék, amely Kleopátra uralkodásához köthető, az évezredek folyamán számos felbecsülhetetlen értékű kincs vált a természet szeszélyességének vagy az emberek gyarlóságának áldozatává.
Korábban
A varázslatos szentély
„Úgy teli van áldozati adományokkal, mint semelyik más város, körbe-körbe teli festményekkel, szobrokkal, valamint ezüst és arany tárgyakkal.” – írta csodálattal a Kleopátra által építtetett lenyűgöző szentélyről, a Caesareumról a város szülötte, a zsidó filozófus Philón (Kr. e. 20 körül − Kr. u. 50 körül).
Az egyiptomi királynő a templomot egy hatalmas épületegyüttes, Marcus Antonius héróonjának részeként képzelte el: a szentélyben a nép élő félistenként tisztelhette volna Kleopátra szeretőjét.
Az épület megépítése az egyiptomi királynő uralkodásának utolsó éveiben kezdődött, de a templom Kr. e. 30-ban, vagyis Egyiptom római megszállásának – egyben Marcus Antonius és Kleopátra halálának – évében még nem készült el.
Az építkezési munkálatok befejező szakaszát végül a megszálló római hatóságok vezényelték le, és a templom Róma új uralkodója, Augustus kultuszának színhelyévé alakult át.
Az egyiptomi vallás hagyományos elemeivel feldíszített szentély kisajátítása hozzájárult ahhoz, hogy Augustust fáraóként, legitim egyiptomi uralkodóként fogadták el a Nílus-menti ország lakosai.
A kereszténység térhódításának köszönhetően a templom a 4. századtól kezdve a Krisztus-hívők istentiszteleteinek színhelyéül szolgált. Az építményt 912-ben egy hatalmas földrengés elpusztította, és napjainkban több méterrel az alexandriai földfelszín alatt fekszik.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- Amikor egyetlen higgadt ember mentette meg a világot az atomháborútól
- Elhunyt Valerij Poljakov kozmonauta, aki több mint 14 hónapot töltött egyhuzamban az űrben
- Németország után a Szovjetunió is a független Lengyelország vesztére tört
- Sztálin, a tetszhalott
- Fűrészporos kenyéren, tapétaragasztón és emberhúson élték túl a 900 napos ostromot Leningrád lakói
- Földönkívüliek, titkos fegyverkísérletek és a jeti is felmerültek a Gyatlov-rejtély megoldásaként
- „A kémkedést még talán el lehetne viselni, ha tisztességes emberek végeznék.”
- Kilenc tévhit a Barbarossa-hadműveletről
- Sorsdöntő hibát vétett Németország a Szovjetunió haderejének alábecslésével
- Római mozaikokból varázsoltak gyönyörű gyöngyöket a viking kezek 11:05
- Tíz napot vett el a tíz hónapos évből XIII. Gergely reformja 07:25
- A 007-es ügynök Aston Martinja is elkelt az első Bond-film jubileumát ünneplő aukción tegnap
- Fotókiállítás emlékezik meg a 110 éve született Habsburg Ottóról a Várkert Bazárban tegnap
- Egymás után kétszer is megállította a Japán ellen induló mongolokat az isteni szél tegnap
- Római kori hűtőt tártak fel Bulgáriában tegnap
- Vásári énekesként koldult építőkövet a szegénység trubadúrja, Assisi Szent Ferenc tegnap
- Újabb rangos nemzetközi díj birtokosa a Magyar Zene Háza tegnap
