Szépségeszményét a hagyományban találta meg a Hősök terét megtervező Schickedanz Albert

A galíciai Biała (ma Bielsko-Biała, Lengyelország) városában született régi szász család sarjaként, de kora gyermekéveit már Késmárkon (ma Kežmarok, Szlovákia) töltötte.

Anyai nagyapja a felvidéki városban működött lutheránus lelkészként, és a magyar szabadságharcban való részvételéért várfogságra ítélték. Az 1850-es évek közepén földbirtokos és borkereskedő apja úgy döntött, hogy visszaköltöznek Galíciába, Schikedanz itt járt gimnáziumba.

Építészeti tanulmányait a karlsruhei Politechnische Schulén, majd Bécsben, Karl Tietznél végezte. 1868-ban került Budapestre, ahol Skalnitzky Antal, majd Ybl Miklós irodájában dolgozott.

Először 1869-ben irányult rá a közfigyelem, amikor első díjat kapott a Batthyány-síremlék tervpályázatán. 1878-ban az akkoriban a Képzőművészeti Társulat Sugár úti székházában elhelyezett Magyar Iparművészeti Múzeumban kapott titkári állást.

1880-ban kezdett tanítani, és 1901-ig, nyugdíjazásáig a Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda építészeti rajz- és alaktantanára volt.

1880-ban első díjat nyert a szegedi állandó híd tervpályázatán, a díszes pilléreket tervezte. Ebben az évtizedben többször is kiállította olajfestményeit a régi, Sugár úti Műcsarnokban.

1885-ben a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából dolgozott Zsivora György jogtudós síremlékén, és számos szobrász művének tervezett talapzatot, a leghíresebb talán az Arany János-emlékmű (Stróbl Alajos, 1893) talapzata a Nemzeti Múzeum kertjében.

Belsőépítészeti munkái közül megemlítendő a Magyar Tudományos Akadémia dísztermének ornamentikája, emlékművei vannak az egri, esztergomi, váci székesegyházban is.

Iparművészeti tevékenységet is folytatott: ő tervezte a szepeshelyi székesegyház díszes nagypréposti székét, Zichy Jenő gróf számára pedig egy hálószoba-berendezést, amelyet az 1885-i országos kiállításon ki is állítottak.

1893-ban közös építészeti irodát nyitott Herzog Fülöp Ferenccel, ekkoriban születtek legfontosabb munkái. 1894-ben az Országos Magyar Képzőművészeti Tanács megbízta az új Műcsarnok megtervezésével, a következő évben Zala György szobrásszal közösen bízták meg a Millenniumi emlékmű elkészítésével.

1898-ban második lett azon a tervpályázaton, amelyet az 1896. évi VIII. törvénycikk alapján a Szépművészeti Múzeumra írtak ki, de végül ő készíthette el a végleges terveket.

Kevés építésznek adatott meg, hogy architektonikus keretbe foglaljon egy teret, amely egy ország egyik legfontosabb, emblematikus történelmi, kulturális, idegenforgalmi színtere.

A három hatalmas épület - a Millenniumi emlékmű, a klasszikus görög és reneszánsz építészeti mintákat követő új Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum - méltóképpen zárja le Városligetnél az Andrássy út pazar palota- és villasorát.

Társával együtt Schickedanz tervezte meg a millenniumi földalatti lejárócsarnokát is az Oktogonon és a Gizella téren, mára mindkettőt elbontották.

Schickedanz Albert csendes, nyugodt vérmérsékletű ember volt. Nem kedvelte a hangos újítókat, szépségeszményét a hagyományban találta meg. Sokoldalú ember volt, művészi pályafutására monumentális építészeti alkotásai nyomják rá bélyegüket.

Utolsó építészeti munkája, saját műteremvillája 1906-ban épült fel a Nyúl utcában, ahol már csaknem kizárólag festészettel foglalkozott. 1915. július 11-én, hosszú betegség után halt meg Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben temették el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe