Száz év elteltével már szinte semmi sem maradt a Titanic roncsából

Mélységi tafonómia

A Titanic hajóteste kettétört a süllyedés során, de a tenger fenekét elérve a hátsó része is összeomlott a becsapódás erejétől. A két nagyobb roncsdarab nagyjából hatszáz méterre fekszik egymástól a tenger fenekén. A hajóról származó különböző tárgyak és eszközök nagyjából 5,2 négyzetkilométeren szóródtak szét. A hajó orra már süllyedés közben teljesen megtelt vízzel, így nagy sebességgel zuhant a mélybe, az orrárboc kidőlt, nekivágódott a fából készült parancsnoki hídnak, amely szinte teljesen megsemmisült. A hajó kéményei is eltűntek a süllyedés során.

A Titanic hátsó felében maradt némi levegő, amely lelassította az ereszkedést, ám emiatt a roncs többször is átfordult. Valószínűleg ekkor szakadt ki a kazán a hajótestből, és a roncsoktól nem messze érte el a tenger fenekét.

Ahogy a felszínen szokott lenni, úgy a tenger mélyén is kémiai folyamatok kezdődtek a maradványok körül. A hideg és a fénymentes viszonyok sajátos körülményeket teremtenek, amelyek következtében a hajó azóta is pusztul.

A Titanic kormányzómotor-hídja

A fényképeken is jól látható, ahogy a hajótestet patakként eszi a rozsda, de a fémet egy, a tenger mélyén élő vasfaló baktérium is folyamatosan pusztítja. Nem feledkezhetünk meg a nagy nyomásról sem, amely négyzetcentiméterenként 387 bar nyomással nehezedik bármire, ami a Titanic környékén található.

Az egykori áldozatok maradványait azonban hiába is keresnénk a hajó körül. A Titanic roncsa az ún. karbonátkompenzációs határ alatt fekszik, amely 3500 méter körül található. Ezalatt a vízbe több karbonát oldódik ki, mint amennyi lerakódik, így az emberi csontok nyomtalanul eltűnnek.

Az orosz MIR I merülőjármű útnak indítása a Titanic roncsához

A holttestek szerves részeinek a lebomlása után így egyetlen csontváz sem maradt meg a Titanic környékén. A jó állapotban megmaradt ruhák és cipők többsége vélhetően egykori tulajdonosukkal együtt süllyedt el, ám a csersavval kezelt ruhák jobban ellenálltak a tengervíznek, mint az emberi testek. Így a lábbelik és az öltözékek tulajdonképpen egy-egy ember végső nyughelyét is jelölik.

1. Az óceánjáró tragédiája
2. Mélységi tafonómia
3. Felderítési kísérletek
4. Merre tovább, Titanic?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról