Szándékosan hagyták-e a brit hatóságok, hogy a király életére törjenek 1936-ban?

A titkos ügynök

McMahon ugyanis már 1935 óta az MI5, azaz a brit belső elhárítás beszervezett ügynöke volt. Rendszeresen jelentett tartótisztjének, John Ottaway-nek a londoni olasz katonai attaséval, Umberto Mondadori ezredessel való kapcsolattartásáról.

Az attasét főként az Abesszíniába (a mai Etiópia) történő brit fegyverszállítások érdekelték, mivel Olaszország 1935 októberében lerohanta az afrikai országot. Az MI5 igazgatója, Vernon Kell elismerte a McMahon által szolgáltatott információ pontosságát és értékét.

McMahon mindemellett a német hírszerzéssel is kapcsolatban állt a londoni német nagykövetségen keresztül, ahol egy diplomatának jelentett a náci rendszerrel szemben kritikus menekültek tevékenységéről.

1935 decemberében egy személyes jelentés alkalmával McMahon egy töltött fegyvert vett elő zsebéből és mutatta meg Ottawaynek, azt állítva, félti az életét, és önvédelmi céllal viseli.

A korábban londoni rendőrnyomozóként dolgozó Ottaway erre annyit válaszolt, hogy a fegyver birtoklásához engedélyt kell kérnie a rendőrségen.

1936. április 17-én McMahon egy minden addiginál drámaibb történettel rukkolt elő Ottaway-nek: azt állította, belekeveredett egy összeesküvésbe, amely a király életére fog törni június vagy július folyamán.

Ottaway továbbirányította McMahont a fővárosi rendőrség különleges ügyosztályára (Metropolitan Police Special Branch). Itt két rendőrtiszt kihallgatta, erősen kétségesnek találta az általa elmondottakat, és nem látta indokoltnak további lépések megtételét.

Július 13-án McMahon felhívta telefonon Ottawayt, és sürgős találkozót kért. Elmondta, a merénylet elő van készítve, és hogy július 16-án, csütörtökön fog megtörténni, a Hyde Parkban tartott zászlóünnepséget követően.

Kell MI5-igazgató a hír hallatán személyesen ment át a Scotland Yardba (a Special Branch székhelyére), hogy megbeszélje Norman Kendal helyettes fővárosi rendőrfőkapitánnyal: komolyan kell-e venni a McMahon által elmondottakat?

A megbeszélés részletei nem ismertek, annyi azonban bizonyos, hogy sem Kell, sem Kendal nem érezte szükségét annak, hogy értesítsék az uralkodót vagy a menet biztosítására kijelölt rendőrök parancsnokát arról, hogy a király élete közvetlen veszélyben lehet.

1. Revolver a király lovának patái alatt
2. A titkos ügynök
3. Eduárd kellemetlen uralkodása
4. Hiba vagy jóváhagyás?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban