Szándékos kegyetlenséggel neveltek engedelmes katonákat a spártai gyermekekből

Thermopülai hősei

A spártai hősiesség kétségtelenül leghíresebb példája a Kr. e. 480-ban vívott thermopülai csata, melynek során a városállam 300 válogatott harcosa az utolsó vérig védelmezte a szűk Thermopülai-szorost a sokszoros túlerőben lévő perzsákkal szemben, hogy időt nyerjenek a görög poliszok szövetségének a védekezésre való felkészülésre.

„A többi városállam is megfelelő haderővel rendelkezett, de a legtöbben Spártaét ismerték el a legjobbnak” – monda el Kimberly D. Reiter, az ókori és középkori történelem docense a floridai Stetson Egyetemen.

Hogyan tettek szert félelmetes képességeikre a spártaiak? Az egyik legfontosabb tényező az úgynevezett agogé volt, a városállam oktatást és katonai kiképzést végző rendszere, amely kemény – gyakran szélsőségesen kegyetlen – módszerekkel készítette fel a spártai ifjakat polgári és katonai kötelességük teljesítésére.

„Az agogé célja a katonai értékekre való nevelés volt: az erő, a kitartás, a szolidaritás” – írta a néhai kanadai történész, Mark Golden. Azonban mindezt meglehetősen súlyos áron érte el – a spártai fiúk gyermekkora traumatikus élmények sorozata volt.

A lehető legkorábban elkezdeni

Plutarkhosz (Kr. u. 46 vagy 48 – 125 vagy 127) ókori görög történész évszázadokkal Spárta fénykora (Kr. e. 400 körül) után írt több értekezést is a városállam működéséről.

Leírásai szerint a katonák kiválogatása már a születés után nem sokkal megkezdődött, amikor a spártai vének tanácsa az újszülött fiúgyermekeket szemügyre vette. Plutarkhosz szerint csak az „erősnek és szívósnak” tűnő gyermekeket hagyták életben, míg a gyengének vagy nem egészségesnek tűnőket a Taigetosz hegység lábánál kitették, hogy az istenek döntsenek sorsukról.

Innen a történetíró szerint bárki szabadon elvihette őket, vagy az elemek végeztek velük (a közhiedelemmel ellentétben Plutarkhosz nem ír arról, hogy a gyermekeket a hegyről a mélybe vetették volna). Plutarkhosz művein kívül azonban semmilyen korábbi forrás nem ír az „apothetai” („kihelyezés”) nevű gyakorlatról, így az legfeljebb egy igen tartós történelmi mítosznak tekinthető.

Ami bizonyos, hogy a spártai fiúgyermekeket a szülők korán, hétéves koruk körül átadták az államnak nevelésre. Az agogé keretében csoportokba szervezték őket, amelyek együtt éltek, tanultak és edzettek, a későbbi vezetők pedig már ekkor megmutatkoztak viselkedésük alapján – ők szervezeték a csoport életét és parancsoltak a többieknek, egyúttal azonban példamutatásban is élen jártak.

Plutarkhosz szerint a spártai fiúk nem sok egyetemes taníttatásban részesültek, azonban Stephen Hodkinson, a Nottinghami Egyetem ókorral foglalkozó professor emeritusa szerint a korabeli források arra utalnak, ők is megkapták a görögöknél megszokott elemi oktatást: írásból és olvasásból, számtanból, énekből és táncból.

A keménységet a fiúk ellátásában is hangsúlyozták: lábbelit nem kaptak, így hozzászoktak a mezítláb járáshoz, továbbá egyetlen, köpenyszerű ruhát kaptak csupán egész évre, amely a hidegtől igencsak kevés védelmet nyújtott. Meg kellett tanulniuk fekhelyet és menedéket készíteniük a természetben, ami a későbbiekben is hasznos tudásnak bizonyult a hadjáratokon.

Ahogy nőttek, a spártai fiúkra egyre több fizikai megterhelés várt. Rendszeresen meztelenül kellett felvonulniuk felnőtt elöljáróik előtt, akik alakjukat és edzettségüket mérték fel ezen keresztül – azt, aki ránézésre nem tűnt elég edzettnek, megkorbácsolták.

1. Thermopülai hősei
2. Brutális versengés
3. Valóban jobb harcosok voltak a spártaiak?
4. Nem voltak legyőzhetetlenek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye