Szamurájok tanították harcművészetre a rendőröket a 19. század végi Japánban
2016. február 10. 08:26
A 19. század végén a japán rendőrök egy szamuráj által írt könyv segítségével tanulhatták meg azokat a harcművészeti fogásokat, amelyek segítségével könnyebben elbánhattak a bűnözőkkel. Az 1888-ban írt munkából többek között megtudhatták, hogyan kötözzék össze a garázdálkodók kezét egy papírszalag segítségével, valamint azt is, milyen módon lehet a gyanúsított fölé kerekedni anélkül, hogy megölnék.
Korábban
A szamurájok felfedik titkaikat
A számos illusztrációt tartalmazó kézikönyv abban az időszakban készült, amikor a korábban számos kiváltsággal rendelkező szamurájok az ország nyugati mintára történő átalakítását célul kitűző Meidzsi-restaurációnak köszönhetően elveszítették egykori privilégiumaikat (társadalmi tekintélyük azonban megmaradt). A szamurájokat a harcművészetekre korábban titkosan tanító iskolák így már hajlandóak voltak nyilvánosságra hozni módszereiket. A könyv 16 japán harcművészeti iskola közreműködésével született meg.
A munka elején egy Ohara Sigeja nevű szamuráj felhívta a rendőrtiszttanoncok figyelmét arra, hogy a technikákat úgy használják, hogy a gyanúsítottaknak ne okozzanak felesleges fájdalmat. „A mennytől kapott dolgokat nem szabad elpazarolnunk, vagy gondatlanul felhasználnunk. Az élet értékes. A könyörület és a jóindulat útján kell járni. A bűncselekményt kell gyűlölni, nem az embert. Mindennek a törvény betartásán kell alapulnia” – vázolta fel életszemléletét a szamuráj.
Eric Shanan, a könyv angol fordítója kiemelte, hogy a munka a harcművészetek iránti lanyhuló érdeklődés közepette született meg. Míg korábban csak egy meghatározott kör ismerhette meg a harcművészetek titkait, ekkoriban bárki számára elérhetővé váltak a legféltettebben őrzött fortélyok is. Az illusztrációkon a rendőröket gyakran karddal felszerelkezve ábrázolják, lőfegyver sem a hatósági személyek, sem a támadók kezében nem bukkannak fel. A szerző, Hiszatomi Tecutaró tanácsa szerint a rendőr bal kezét folyamatosan kardja markolatán, a „cukán” kellett tartania.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap