Ritka fotók 19. századi szamurájokról

2016. január 20. 16:36

A szamurájok a japán kultúra legmitikusabb alakjai közé tartoznak. Életükről számtalan könyv és film született, elég csak megemlíteni Kuroszava három és félórás szamurájeposzát, A hét szamurájt, vagy az újabb alkotások közül a kritikusok által nem különösebben, a közönség által viszont annál inkább kedvelt Az utolsó szamurájt. Nem kérdés, a japán harcosok mítosza manapság is megmozgatja az emberek fantáziáját.

Korábban

A szamurájok tartományi harcosokként kezdték pályafutásukat, mielőtt csoportjuk a 12. században, a sógunátus korának kezdetén nagyhatalmú, a tartományurak magánhadseregeként funkcionáló katonai kaszttá szerveződött. A nemes harcosok a japán társadalom legmegbecsültebb tagjai közé tartoztak, és egészen az 1868-ban kezdődő, a feudális rendszert felszámoló Meidzsi-restaurációig központi szerepet töltöttek be a szigetország társadalmi és politikai életében.

A harcosoknak nem volt könnyű dolguk, ugyanis egy olyan új világhoz kellett alkalmazkodniuk, amelyben a császár vezetésével a japán társadalom mindenben igyekezett lemásolni a nyugati mintákat. A feudális állam alapjait – többek között a szamurájok privilégiumait – eltörölték, bevezették a törvény előtti egyenlőséget, a parasztok pedig saját földhöz juthattak. A főnemesség a társasági eseményeken immár nyugati öltözékben jelent meg, nyugati zenével és tánccal szórakoztatta magát, és európai színdarabokat tekintett meg.

A többség nehezen viselte ezeket a változásokat, a szamurájok azonban a modern Japánban sem tűntek el teljesen, sokan közülük ugyanis a politikai vagy az üzleti életbe kerültek át, és volt, aki – nem függetlenül attól, hogy múltjuknak köszönhetően továbbra is közmegbecsülésnek örvendett – komoly karriert futott be ezen a területen is. A nemes harcosok emléke még a 20. században is tovább élt. A japán társadalom 1920-30-as években történő militarizálódása, valamint a japán katonák végletekig szolgálatkész, a vereséget teljes megszégyenülésnek tekintő, ezért ehelyett gyakran inkább a halált választó szellemisége is szorosan kötődött a szamurájhagyományokhoz.