Számítógép segítségével tárták fel a 3000 éve érintetlen királymúmia rejtélyeit
2022. január 3. 18:10
Felnyitás nélkül, háromdimenziós komputertomográfia segítségével fedték fel egyiptomi kutatók egy, a modern korban eddig nem bolygatott, 3500 éves királymúmia titkait. A 19. és a 20. században talált egyiptomi királymúmiákat már mind felnyitották, egy kivételével, I. Amenhotepével (i.e. 1534 körül–i.e. 1504), akinek a holttestét az egyiptológusok mindeddig vonakodtak megbolygatni.
Korábban
Nem valamiféle ősi átoktól tartva, hanem azért, mert a múmia tökéletesen be van bugyolálva, gyönyörű virágfüzérek díszítik mintegy leomló hajzatként, arcát és nyakát finom, színpompás kövekkel kirakott élethű arcmaszk fedi.
Amikor a koporsóját először tárták fel, egy jó állapotban megmaradt darazsat is találtak mellette, amelyet valószínűleg a virágfüzérek illata vonzott oda. I. Jahmesz fáraó és Ahmesz-Nofertari királyné gyermeke, az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia második fáraója volt az első, akit keresztbe tett kézzel mumifikáltak, és az utolsó, akinek agyát nem távolították el koponyájából a balzsamozáskor.
A fáraó 1881-ben Luxorban talált múmiájának orvosi képalkotó technológiával végrehajtott vizsgálata azt is feltárta, hogy a király, aki számos hadjáratot vezetett uralkodásának 21 éve alatt, körülbelül 35 évesen hunyt el. Ugyanakkor nem találtak olyan sérülést vagy betegség okozta torzulást, amely felfedhetné halála okát. Csak post mortem csonkolásokat találtak rajta, amelyeket valószínűleg sírrablók okoztak első eltemetése után.

A vizsgálat eredményeként kiderült, hogy I. Amenhotepnek 169 centiméter volt a testmagassága, körülmetélték, és jó fogai voltak.
Hasonlított az apjára: keskeny ajka volt, kicsi és keskeny orra, göndör haja és enyhén előreálló felső fogai. A pólya alatt 30 amulettet és egy egyedülálló, aranygyöngyökkel díszített aranyövet visel. A múmia digitális kibontása lehetővé tette, hogy példa nélküli részletességgel tanulmányozzuk a kiváló állapotban konzerválódott holttestet – közölte Szahar Szalím, a Kairói Egyetem professzora, a kutatás vezetője.
I. Amenhotep múmiáját legutóbb három évezrede, négy évszázaddal az eredeti bebalzsamozása és eltemetése után nyitották fel, amikor a 21. dinasztia papjai helyreállítottak és újratemettek korábbi királymúmiákat, hogy helyrehozzák a sírrablók okozta károkat. A komputertomográfiás múmiavizsgálat eredményeit a Frontiers in Medicine című orvostudományi szakfolyóiratban publikálták.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Újra éles fegyverekkel repül egy második világháborús P-40 Warhawk tegnap
- Képernyőre kerül a The Beatles elfeledett mentora tegnap
- Önálló betegségként kezelte a szerelmi bánatot az iszlám orvoslás tegnap
- Visszatért a viktoriánus elrendezés a Buckingham-palota képtárába tegnap
- Megfejtették egy kétszáz éves vörös-tengeri térkép titkait tegnap
- Szatírából született a viktoriánus prüdéria közismert mítosza tegnap
- A mai napig homályosak a Vörös Hadsereg Frakció 1986-os merényletének részletei tegnap
- Ismeretlen kultuszról is mesélnek a most felfedezett ókori feliratok Törökországban tegnap














