Stasi-vádak a Stasi-múltat vizsgáló német hatóság ellen

Az egykori hírhedt keletnémet állambiztonsági minisztérium megmaradt aktáit gondozó szövetségi intézmény, az úgynevezett Birthler-hatóság ellen az a vád merült fel, hogy egykori Stasi-alkalmazottakat foglalkoztat.

Operatív tisztek gondozzák az iratokat

Minderrõl csütörtöki számában a die Welt címû konzervatív napilap számolt be, azt az információt közölve, hogy a Stasi-múlt kutatásában több mint ötven múltbéli Stasi-munkatárs vesz részt. A korábbi keletnémet állambiztonság, illetve hírszerzés megmaradt iratainak kezeléséről a német parlament, a Bundestag 1991-ben hozott törvényt. Az egykori Stasi mintegy 5-6 millió személyi dossziéjának gondozására külön hivatalt állítottak fel, amelyet először Joachim Gauck lelkész vezetett, majd 2000-től Marienne Birthler áll a hivatal élén.

A jelenleg mintegy 2000 főt foglalkoztató hatóságot a múltban több bírálat is érte, mindenekelőtt azt rótták fel, hogy szándékosan visszatart dokumentumokat, amit Marienne Birthler minden alkalommal visszautasított. Az a tény pedig már korábban is ismert volt, hogy a hatóság "soraiban" egykori Stasi-alkalmazottak is vannak, ami a Bundestag előtt sem volt titok. Korábban azonban mintegy tizenöt, "átvett" alkalmazottról volt szó, a csütörtöki értesülések azonban már több mint ötven személyről szóltak.

Az ügyben megszólalt a hivatal korábbi és jelenlegi vezetője is, s az információkat egyikük sem cáfolta. Joachim Gauck lelkész védelmébe vette a korábbi keletnémet kommunista állambiztonsági alkalmazottak foglalkoztatását, hangoztatva, hogy - mint fogalmazott - szükségünk volt "ilyen bennfentesekre" a felderítő munka érdekében. Közöttük - tette hozzá - többen voltak olyanok, akik segítették az akkori ellenzékieket, s közvetlen környezetükben gyűlölték őket.

Hasonlóan foglalt állást Marienne Birthler is. A szövetségi hivatal jelenlegi vezetője visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint elhallgatták volna az NDK-s múlttal rendelkező foglalkoztatottak tényleges számát. Birthler szerint a hivatalnál jelenleg a Stasi ötvenkét korábbi munkatársa áll alkalmazásban. Közülük tizenegy személy annak idején a keletnémet állambiztonsági minisztérium főmunkatársa volt, míg negyvenegyen a Stasi úgynevezett megfigyelő részlegében teljesítettek szolgálatot.

A német parlamenti pártok többsége elítélte a korábbi Stasi-alkalmazottak jelenlegi foglalkoztatását. A konzervatív CDU egyik illetékese megengedhetetlennek nevezte, hogy tizenhat évvel a német egység helyreállítása után korábbi Stasi-alkalmazottak dolgozzanak egy olyan hivatalnál, amelynek legfőbb feladata épp a Stasi bűncselekményeinek felderítése.

Korlátozott kutathatóság

A Bundestag csütörtök esti határozatában ugyan zöld jelzést adott ahhoz, hogy az egykori hírhedt keletnémet állambiztonsági minisztériummal, a Stasival fenntartott kapcsolatok gyanúja esetén az ezzel foglalkozó szövetségi intézmény, az úgynevezett Birthler-hatóság további öt évig vizsgálatot folyasson, korlátozta ugyanakkor a törvény hatálya alá eső személyek körét.

A parlamenti képviselők csaknem egyhangú határozata alapján a jövőben csakis a politika, illetve az államigazgatás legmagasabb rangú személyeinek múltja kutatható, azaz érvényét vesztette az a korábbi rendelet, amely a vizsgálat lehetőségét még az államigazgatás valamennyi területére és mindazon személyekre kiterjesztette, akikkel szemben a legcsekélyebb gyanú merült fel. Az elfogadott határozat értelmében a jövőben csakis a szövetségi, illetve tartományi miniszterek, a parlamenti képviselők - beleértve a tartományi törvényhozásokat is -, bírósági és más magas rangú államigazgatási alkalmazottak, továbbá sportfunkcionáriusok múltját vizsgálhatják a hatóságok.

A kutatható személyek körét eddig szabályozó törvény tizenöt éven keresztül volt érvényben, annak hatálya azonban decemberben lejár. Az új szabályozás elfogadását ez tette szükségessé, azt azonban heves viták előzték meg. A parlamenti pártok többsége azon a véleményen volt, hogy tizenöt év után immár nem szükséges a további kutatás engedélyezése, ez ellen azonban élesen tiltakoztak a hírhedt kommunista hírszerzés áldozatainak szervezetei. Ezt követően született az a kompromisszumos megállapodás, amely a kutatást további öt évig lehetővé teszi, de korlátozza a vizsgálat alá vonható személyek körét.

A Bundestag csütörtök esi határozatát az egykori kommunista utódpárt, a PDS-ből lett Baloldali Párt kivételével valamennyi kormányzó, illetve ellenzéki párt megszavazta. A baloldal képviselője egyszerűen azzal érvelt, hogy "tizenöt év után elég a múlt nyomozásából."

(Múlt-kor/MTI)