Sosem fejezte be a színiakadémiát az egyetlen Oscar-díjas magyar színész
2020. május 26. 13:50 MTI, Múlt-kor
Lukács Pál, az egyetlen Oscar-díjas magyar színész 129 éve, 1891. május 26-án született Budapesten. A háromszor nősült Lukácsnak két szenvedélye volt: az állatok segítése, szinte minden kóbor kutyát hazavitt, a másik pedig a repülés, magánrepülőgépét gyakran ő vezette.
Korábban
Iskoláit követően kereskedelmi pályára készült, az első világháborúban a fronton szolgált, meg is sebesült. Leszerelése után, 1915-ben beiratkozott a színi akadémiára, ahonnan fél év múlva elcsábította a kassai színház, tanulmányait sosem fejezte be. A Bánk bán címszerepében lépett először színpadra, majd Othellót játszotta. Két év múlva Budapestre szerződött, 1918-tól csaknem egy évtizedig a Vígszínház tagja volt.
A feltűnően magas, jóképű, bajszos fiatalember főként hősszerelmes szerepeket kapott, amelyekben jellemábrázoló képességét is megcsillogtathatta, a kritika szerint képes volt klublevegőt teremteni egy hatalmas színpadon is.
Berlinben Max Reinhardt rendező irányításával játszott, itthon Fedák Sári partnere volt az Andrássy úti Színházban. A Vígben A Noszty fiú esete Tóth Marival Stromm ezredesét alakította, Csehov Cseresznyéskertjében Trofimov, A három nővérben Andrej, G. B. Shaw Nagy Katalinjában Potemkin volt. A filmvásznon 1918-ban debütált A szfinx címszerepében, négy évvel később Bécsben Korda Sándorral forgatta a Sámson és Delila című alkotást.
Élete 1927-ben vett gyökeres fordulatot, amikor Adolph Zukor, a hollywoodi Paramount Stúdió elnöke a lengyel születésű Pola Negri partnerének szerződtette a Rachel című némafilmben. A szülőhazájában sztárnak számító színész nehezen szokta meg, hogy válogatásokra és próbafelvételekre kell járnia.
Paul Lukas néven 1928-ban a Moszkvai lány című filmben szerepelt először, a szintén magyar Bánky Vilma oldalán. Hamarosan világhírű lett, összesen mintegy száz film főszerepét játszotta el, ünnepelték a Broadwayn is Ibsen Nórájának Rank doktoraként.
Pályáján nehézséget okozott a hangosfilm megjelenése, mert ezután az erőteljes mimikát és a hangsúlyos gesztusokat visszafogottabb alakítás váltotta fel. Bár kiejtése miatt többször elkeseredett, önérzete nem hagyta, hogy más hangján szólaljon meg filmjeiben. Fél év megfeszített nyelvtanulás után a Paramount Stúdió olyan elégedett volt a próbafelvétellel, hogy ötéves megállapodást írtak alá vele, immár beszélő színészként.
Férfias megjelenése, lenyűgöző egyénisége, eleganciája a hős jellemszerepekben érvényesült legjobban. A harmincas években egyaránt játszott fekete-fehér amerikai filmdrámában (Mindenki nője) és romantikus alkotásokban (Szigorúan erkölcstelen).
A George Cukor rendezte Fiatal asszonyok című dráma női főszerepét Katharine Hepburn és Joan Bennett alakította, ebben a filmben Lukács egy Goethe-versre komponált Csajkovszkij-dalt is énekelt, a dal szövegét ő ültette át németről angolra. Az évtized második felében Angliában is forgatott romantikus vígjátékot (Vacsora a Ritzben) és krimit Alfred Hitchcockkal (Londoni randevú).
Az 1933-tól amerikai állampolgár Lukács legnagyobb sikerét az Őrség a Rajnán című fekete-fehér filmben aratta, amelyben partnere Bette Davis volt. (Lillian Hellman darabját előbb a Broadwayn vitte sikerre.) Az antifasiszta háborús drámában nyújtott alakításáért 1943-ban megkapta a legjobb színésznek járó Oscar-díjat, begyűjtötte a Golden Globe-díjat, a New York-i filmkritikusok kitüntetését. A színész 1960-ban csillagot kapott a hollywoodi hírességek sétányán.
Pályafutása során játszott még kalandfilmben (a 20 000 mérföld a tenger alatt című Verne-regény Walt Disney-féle feldolgozásában), zenés vígjátékban (az Acapulcói kalandban többek közt Elvis Presley és Ursula Andress volt a partnere), tévéfilmben (a pályafutását akkor kezdő James Deannel) és televíziós sorozatokban (FBI, Hotel Paradis). Utoljára 1970-ben lépett kamera elé egy tévéfilmben.
A háromszor nősült Lukácsnak két szenvedélye volt: az állatok segítése, szinte minden kóbor kutyát hazavitt, a másik pedig a repülés, magánrepülőgépét gyakran ő vezette. Mindezek mellett kiválóan teniszezett.
Az eddigi egyetlen magyar születésű Oscar-díjas színész 1971. augusztus 16-án nyaralás közben halt meg a marokkói Tangerben. Felesége előző nap hunyt el, az átélt izgalmak miatt ő másnap kapott szívinfarktust, és az orvosok már nem tudtak rajta segíteni. Kívánságára Spanyolországban temették el, sírja Málaga városában található.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője tegnap
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek 2024.03.17.