Sokkolta az 1950-es évek Amerikáját a nebraskai kamasz pár gyilkos ámokfutása

A trauma utóélete

Fugate-et egy későbbi, a fiatalkorúként elítélt rabokról hozott törvénymódosítás folytán 17 és fél év után, 1976-ban feltételesen szabadlábra helyezték. A 33 éves nő a jelek szerint sikerrel illeszkedett vissza a társadalomba annak ellenére, hogy szinte a börtönben nőtt fel: családot alapított, és a Michigan állambeli Lansingben telepedett le, immár Caril Ann Clair néven.

2020 februárjában, 76 éves korában keresetet nyújtott be a nebraskai hatóságokhoz, amelyben utólagos kegyelemért folyamodott – állítása szerint „lelki nyugalma” érdekében. A kegyelmi kérvényekkel foglalkozó bizottság végül arra hivatkozott, az ilyen ügyek nem tartoznak az ő hatáskörükbe, és elutasította a kérvényt. Az áldozatok leszármazottai közül volt, aki támogatta is kérvényét, mások azonban megnyugvásuknak adtak hangot annak elutasítása kapcsán.

Bár mára szinte a feledés homályába merült, a Starkweather-gyilkosságsorozat nagyon is érezhető nyomot hagyott az amerikai köztudatban. Számos könyvben, filmben és zenei alkotásban él tovább az eset: Bruce Springsteen 1982-es Nebraska című dala a gyilkos szemszögéből számol be az ámokfutásról, és Billy Joel 1989-es We Didn't Start the Fire című slágerének szövegében is elhangzik a „Starkweather-gyilkosság” kifejezés.

Az 1973-as Sivár vidék című filmdráma Martin Sheen és Sissy Spacek főszereplésével nagy vonalakban a Starkweather-ámokfutást dolgozza fel, hasonlóan az 1993-as Kalifornia – A halál nem utazik egyedül című filmhez, Brad Pitt-tel és Juliette Lewisszal a főszerepben, illetve az Oliver Stone rendezte 1994-es Született gyilkosok című alkotáshoz, amelyben az ámokfutó párost Woody Harrelson és – újfent – Juliette Lewis alakította.

Kétségtelen, hogy a Starkweather-gyilkosságsorozat a vietnami háború előtti korszakban az egyik legnagyobb trauma volt, amely a kisvárosi, középnyugati Amerikát érte. Az ötvenes évek látszólagos idilljét, a második világháborút követő gazdasági konjunktúra által teremtett széleskörű középosztálybeli jólétről alkotott idealizált képet minden szempontból megcáfolta: rávilágított ugyanis – ahogyan James Dean filmjei is –, hogy még az ebben a földi paradicsomnak tartott közegben nevelkedő ifjakban is ott lehet egy olyan düh és elégedetlenség az őket meg nem értő világgal, amelyet nem lehet megzabolázni, és mindent elpusztító viharrá képes alakulni.

1. A kezdetektől gondok voltak
2. Emberrablás és családirtás
3. Államközi ámokfutás
4. Villamosszék és börtön
5. A trauma utóélete

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban