2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Sajátos szentjévé avatta az általa létrehozott rendszer Vlagyimir Lenint

2020. április 22. 10:21 Múlt-kor

A bolsevikok

Az eddigre Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt nevet viselő szervezet 1903-ban Londonban tartotta második kongresszusát, ahol a párttagok önálló véleménynyilvánításának kérdésében szakadás következett be a szabadabb hozzáállású, Julij Martov vezette mensevikek (kisebbségiek) és az erős központi irányvonal betartatását kívánó Lenin vezette bolsevikok (többségiek) között. Az elmérgesedő konfliktus során Lenin elhagyta az Iszkra szerkesztőségét.

1904 tavaszára a párt teljes Központi Bizottsága a bolsevik irányvonalat képviselte, és új pártlap alakult Vperjod („Előre”) címmel.

1905. január 22-én a szentpétervári Téli Palota előtt tiltakozó tömegbe lőttek II. Miklós cár gárdistái, amivel kezdetét vette az 1905-ös forradalomként ismert turbulens időszak. Lenin az emigráns kommunisták nagyobb mértékű beavatkozását követelte a hazai eseményekbe, amit a bolsevikok közül is sokan elleneztek.

Eközben Lenin egyre távolabb sodródott a konvencionális marxista gondolkodástól, és az oroszországi „eszer” (szociálforradalmár) mozgalom erőszakos szlogenjeit vette át.

A párt újabb kongresszusán lefektették a későbbiek folyamán marxizmus-leninizmus néven ismert ideológia alapjait: a munkásosztálynak szövetségre kell lépnie a parasztsággal a burzsoázia hatalmának megdöntésére.

Az 1905-ös forradalmat követő enyhébb politikai klímában Lenin visszatért Szentpétervárra, azonban a cár hamarosan berekesztette a dumát, és a forradalmárok elleni fellépésre utasította titkosrendőrségét. Lenin ismét Svájcba települt át, majd az elkövetkező évek folyamán több európai nagyvárosban is megfordult.

Az első világháború kitörése Krakkóban érte, orosz állampolgárként az Osztrák-Magyar Monarchia területén ellenséges idegennek számított, így internálták – miután azonban fény derült kiterjedt rendszerellenes tevékenységére, őt és feleségét is átengedték a semleges Svájcba.

A háború során amellett érvelt a nemzetközi szociáldemokrata mozgalom különféle fórumain, hogy az európai birodalmak háborúját átfogó, osztályalapú „polgárháborúvá” kell alakítani.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Lenin szobra az Összoroszországi Kiállítási Központ központi pavilonja előtt (kép forrása: wallpaperflare.com)Lenin 1923 szeptemberében (kép forrása: Wikimedia Commons)Lenin és Sztálin 1919-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)Lenin, Trockij és Kamenyev 1920-ban (kép forrása: Wikimedia Commons)Lenin a moszkvai Vörös téren tart beszédet 1919. május 1-jén (kép forrása: Wikimedia Commons)Vörösgárdisták Moszkva utcáin (kép forrása: Flickr)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár