2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

Saját, tévedésből megjelent nekrológja vitte rá Alfred Nobelt a nevét viselő díj megalapítására

2021. július 30. 08:41 Múlt-kor

Megzabolázni a robbanás erejét

A családi vállalkozás középpontjába a különböző robbanószerek fejlesztése került. A vegyészmérnöki végzettséget megszerző Alfred számára természetesnek tűnt, hogy a család számára kamatoztassa tudását. Maga Alfred több szabadalmat is bejelentett már ekkor.

A nitroglicerin megszelídítéséről szóló próbálkozások persze nem jártak mindenféle veszély nélkül. 1864. szeptember 3-án robbanás történt a Nobel-gyárban, amelyben Emil, Alfred öccse is életét vesztette.

Tulajdonképpen a véletlennek köszönhető az, hogy mégis sikerült a nitroglicerint olyan formába hozni, hogy az kevésbé balesetveszélyes és jobban felhasználható legyen. Szállítás közben egy nitroglicerines tartály eltört, de mégsem robbant fel. Amikor megvizsgálták a baleset körülményeit, rájöttek, hogy a nitroglicerines üvegek közé kovaföldet töltöttek, és az felszívta a robbanószert. Így az anyag stabil maradhatott, és nem robbant fel.

Ez a felismerés megkönnyítette Alfred Nobel dolgát, így csak meg kellett találnia a kovaföld és a nitroglicerin megfelelő arányát, amelyekből rudakká formálható pasztát készített. Emellett arra is ügyelnie kellett, hogy a robbanóerő ne csökkenjen a felhasználáskor.

Az így kapott anyagot dinamitnak nevezte el, a görög „dünamisz” szó után, ami erőt jelent. A találmányát később tökéletesítette: megalkotta a gyújtózsinórral működő detonátort, de szabadalmaztatott olyan találmányokat is, mint a robbanógumi és a füst nélküli lőpor. Ennek ellenére árulkodó tény, hogy Stockholmban nem engedélyezték a dinamit gyártását.

A dinamit forradalmasította az ipart és a bányászatot is, lehetővé téve a sokkal biztonságosabb működést. Emellett természetesen a hadiipar is felhasználta a maga céljaira az új találmányt. Bár Nobel maga békeszerető ember volt, és a dinamitot sem azért találta fel, hogy hadicélokra alkalmazzák, mégsem reflektált erre különösebben jól. Nobel hol képmutató módon, hol egyszerűen tudomást sem véve, később inkább önvádlón viszonyult hozzá. Egy szerencsétlen véletlen azonban ráébresztette arra, hogy ezen változtatnia kell.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Szevasztopol ostroma a krími háború idején Franz Alexeïevitch Roubaud francia-ukrán festő (1856–1928) ábrázolásában. A krími háború idején kapta a legtöbb megrendelést az orosz államtól Immanuel Nobel vállalkozása.Jelenetek egy korabeli metszeten Nobel skóciai robbanóanyaggyárából, az Ayrshire megyei ArdeerbenDinamitrúd Nobel skóciai üzeméből, 1884.Alfred (b) és Ludvig Nobel az 1840-es évek végénBertha von Suttner, Nobel asszisztenseAz idős Alfred NobelAz első Nobel-díjátadó ceremónia, 1901. december 10.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár