Saját, tévedésből megjelent nekrológja vitte rá Alfred Nobelt a nevét viselő díj megalapítására
2021. július 30. 08:41 Múlt-kor
Manapság Alfred Nobel nevéről leginkább a róla elnevezett díj jut az ember eszébe. Tulajdonképpen ez volt a végakarata is, hiszen nem számított különösebben népszerű vagy kedvelt embernek a kortársai körében. De mi vezetett el a díjat felállító szándékhoz? Erre a kérdésre keressük a választ Alfred Nobel életében.
Korábban
Vállalkozó kedvű család
Alfred Nobelnek volt honnan örökölnie a robbanószerek iránti érdeklődését. Édesapja, Immanuel Nobel maga is feltalálóként dolgozott, noha eleinte sikertelenül próbálkozott mérnökként befutni.
Amikor 1833-ban Stockholmban Alfred megszületett, a család nem volt kilátástalan anyagi helyzetben. 1837-ben azonban Immanuel csődbe ment, és a hitelezői elől külföldre menekült, Nobelék pedig az édesanyjának, Andriette Nobelnek a kis fűszerüzletéből éldegéltek.
Immanuel Nobel egyenesen Oroszországba ment, ahol sikerült megnyernie magának I. Miklós orosz cárt. Az uralkodó figyelmét egy víz alatti akna feltalálásával hívta fel magára. Végül sikerült gyárat alapítania, amely a hadi megrendelésekre szakosodott. 1842-ben a család újra egyesülhetett, mikor Andriette Szentpétervárra költözött.
Nobelék vállalkozása különböző termékek széles palettáját állította elő, torpedókat, rétegelt falemezeket vagy éppen gyári gépeket. A legprosperálóbb időszak a vállalkozás életében az 1853–56 között zajló krími háború volt, ebben az időszakban az orosz állam számtalan megrendeléssel fordult Nobelékhez.
Maga Alfred Nobel Oroszországban tanult, és mivel később is számtalan országban élt életvitelszerűen, nemcsak sok nyelvet beszélt, de önmagát is világpolgárként határozta meg. Amikor apja látta, hogy a fia milyen tehetséges, Párizsba küldte tanulni, később pedig az Egyesült Államokban töltött el hosszabb időt.
Itt találkozott 1844-ben Ascanio Sobrero itáliai vegyésszel, aki három évvel később felfedezte a nitroglicerint. Ez az anyag rendkívül ígéretesnek tűnt, ám a legkisebb mechanikai hatásra is képes volt felrobbanni, ezért a világ tudósai közül sokan kezdtek neki egy stabil, az iparban is alkalmazható változat kifejlesztésének.
A Nobel család oroszországi gazdasági helyzete megrendült, miután a krími háború végeztével az a hadi konjunktúra, amelyet meglovagoltak, véget ért. 1862-ben Immanuel Nobel cégét eladták a hitelezők, és a család visszatért Svédországba.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek 11:20
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László 09:50
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával 09:05
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt tegnap
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás tegnap
- Október 9-én kezdődik a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál tegnap
- Bemutatták a Magyarország 365 fotópályázat albumát tegnap
