2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Saját dzsunkájával járta be Kína folyóit a magyar földrajztudomány úttörője

2020. július 5. 13:53 Múlt-kor

70 éve, 1950. július 5-én hunyt el Budapesten Cholnoky Jenő földrajztudós, akadémikus, a magyar földrajztudomány egyik legjelentősebb alakja. Mind Kelet-Ázsiában, mind Magyarországon a vizek hidrográfiai vizsgálatában szerzett érdemeket, a nagy kínai folyók mellett a Balaton jellemzőinek feltérképezéséből is kivette részét.

Cholnoky Jenő
Kép forrása: Wikimedia Commons

A középkori nemesi eredetű Cholnoky család fiaként látta meg a napvilágot Veszprémben 1870. július 23-án. Már gyermekkorától nagy érdeklődést mutatott a földrajz iránt, azonban veszprémi, illetve pápai középiskolai tanulmányai után édesapja nem a Budapesti Tudományegyetemre, hanem a Királyi József Műegyetemre íratta be. Indoklása állítólag az volt: „a tanárok mind szegények.”

Cholnoky így a Műegyetem vízépítési szakát végezte el, ami nagy mértékben meghatározta további pályáját. Később filozófiából is doktori fokozatot szerzett. Előbb a Műegyetemen Klimm Mihály vízépítő mérnökprofesszor mellett, majd 1894-től az eddigre már világhírű id. Lóczy Lajos mellett a Tudományegyetemen dolgozott tanársegédként.

Lóczy volt az, aki megbízta Cholnokyt azzal, hogy utazzon el Kínába, és térképezze fel a Kínai-alföld nagy folyóinak, valamint deltájuk hidrológiáját. Szerény, 1500 forintos ösztöndíja nagyrészt elment a Távol-keletre való eljutásra, így Kínában saját pénzéből vett egy dzsunkát, amellyel aztán a folyókat járta.

Kijelölt feladata mellett a kínai folyók mentén élő népekről a néprajz számára is értékes adatokat gyűjtött, és egy mandzsúriai lávamező felfedezése is az ő nevéhez fűződik. Útinaplójába 1235 rajzot készített, köztük mérnöki pontosságú ábrázolásokat különböző vízépítési megoldásokról, amelyekkel útja során találkozott.

Tanulmányútját követően adjunktussá léptették elő, ekkor szerezte meg filozófiai doktorátusát is, továbbá magántanári minősítést is szerzett. 1905-ben a kolozsvári egyetemre nevezték ki rendes tanárnak, és a földrajztanszék vezetését is megkapta.

Itt 15 éven át tanított, ezalatt Erdély földrajzát és természeti viszonyait is behatóan tanulmányozta (az egyik nyáron gyalog barangolta be az egész országrészt). 1910-ben a Spitzbergákra is elutazott, majd 1912-ben Teleki Pállal Észak-Amerikát járta be.

A román bevonulás elől 1919-ben menekült Budapestre családjával, itt a béketárgyalásokat előkészítő bizottságba is beosztották, mint földrajzszakértőt. Tagja volt a Károlyi-kormány által létrehozott, a történelmi ország egyben tartásának célját zászlajára tűző Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája (TEVÉL) nevű szervezetnek is.

1920-ban választotta levelező tagjává a Magyar Tudományos Akadémia, 1921-ben tanszékvezető tanár lett a Tudományegyetemen, a kifosztott egyetemen újraélesztette a földrajzoktatást a két világháború között. 70 évesen, 1940-ben vonult nyugállományba.

A két világháború között elnöke volt a Magyar Turista Egyesületnek, illetve tevékeny szerepet vállalt a keletkutató Turáni Társaság, majd az ettől elkülönülő, kevésbé tudományos munkát végző Magyar Turán Szövetség munkájában (utóbbinak „nagyvezérévé” is választották).

A második világháború végét Balatonfüreden vészelte át, 1949-ben, a kommunista fordulatot követően politikai nézetei miatt az MTA megfosztotta tagságától, és az általa elnökölt Magyar Földrajzi Társaságot is feloszlatták.

Cholnoky Jenő élete során háromszor nősült: 1898-ban vette feleségül a nála három évvel idősebb Barrois Petronellát, akitől három gyermeke született: két fiú, Béla és Tibor (akik maguk is tudományos pályára álltak), valamint egy lány, Ilona. Első felesége 1917-ben, hosszú betegség után hunyt el Kolozsváron, a tudós nem sokkal később a 19 évvel fiatalabb Fink Idát vette feleségül.

1945 és a magyarországi harcok kettős tragédiát hoztak Cholnoky számára: februárban lánya vesztette életét Budapesten, míg a tavasszal Balatonfüreden szovjet katonák ölték meg második feleségét. Idős korára, 1946-ban harmadszor is megnősült, ekkor Vadas Jolánt vette feleségül. Néhány héttel nyolcvanadik születésnapja előtt, 1950. július 5-én hunyt el Budapesten.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár