„S nyögte Mátyás bús hadát...” – Bécsújhely alatt zárult a magyar király ausztriai hadjárata

A császár ellen, a császárságért

Az energikus Hunyadi Mátyás egész uralkodását végigkísérte a III. Frigyes német-római császárral való konfliktus. Habsburg Frigyes volt az utolsó német király, akit a pápa Rómában koronázott császárrá (és az utolsó előtti, akit egyáltalán császárrá koronázott), illetve ő biztosította be a császári trónt a Habsburgoknak, egészen a Német-római Birodalom 1806-os megszűnéséig.

Magyarországon 1459-ben választotta meg a Garai-Újlaki főúri csoportosulás Habsburg Frigyest magyar (ellen)királynak Németújváron (ma: Güssing, Ausztria); Frigyes Bécsújhelyen (ma: Wiener Neustadt, Ausztria) meg is koronáztatta magát, mivel néhai gyámoltja, V. László révén a Szent Korona a birtokában volt. Ám ekkor a fiatal Mátyás kiverte seregeit az országból, és az Újlaki-ligával is békét kötött.

Három évvel később úgy tetszett, hogy a császár és a király közötti béke hosszú életű lesz. Frigyes kivonult az általa még megszállva tartott Sopronból nyolcvanezer aranyforintért cserébe, illetve visszaadta Szent István koronáját, amiért Mátyás elismerte Frigyes és Habsburg  leszármazói trónöröklését arra az esetre, ha Mátyás törvényes örökös nélkül halna meg. Az életerős, húszéves király, oldalán várandós feleségével ekkor még nem tulajdonított jelentőséget ennek a kitételnek.
Ám a béke a magyar-osztrák határon rövid életűnek bizonyult, ugyanis Frigyes a harmadik Habsburg-uralkodó akart lenni a magyar trónon, míg Mátyás – bár ezt közvetlenül sosem hangoztatta – célja a német-római császári cím megszerzése volt.

A sziléziai háborúban a Jagellókkal szövetségben álló Frigyes nyugati lekötöttsége miatt nem tudott tevékenyen részt venni, ám 1477-ben a császár Ulászlót ruházta föl a cseh királynak járó választófejedelmi címmel, ami a harmadik konfliktushoz vezetett Mátyás és Frigyes között. A magyar uralkodó ekkor első ízben tört be a fekete sereggel Ausztriába, de ekkor közbelépett a Szentszék, ugyanis a pápa inkább egy keresztes hadjárat élén szerette volna látni a hadakozást kedvelő magyar királyt. A harmadik magyar-ausztriai háborút így gyors béke zárta le, amelyben Frigyes császár elismerte Mátyást Ulászló mellett cseh királynak, és százezer aranyforint hadisarc megfizetését is vállalta.

1. A császár ellen, a császárságért
2. Feketék Ausztriában
3. Mátyás Bécsújhelyre vágyik

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról