Románia minden városában egy főútnak az "1918. december 1." nevet kell viselnie

Románia nemzeti ünnepének a megünnepléséről szóló jogszabály azt is előírja, hogy december elsején Románia központi és helyi hatóságainak nevelő hatású kulturális, történelemidéző programokat, valamint katonai parádékat kell szervezniük. A Krónika című napilap emlékeztetett rá, hogy a tervezetet Mircea Dusa védelmi miniszter nyújtotta be a parlamentben, akit Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök többször is pártja erdélyi magyar ügyekben illetékes szakpolitikusának nevezett. A lap szerint a miniszter egyértelműen a székelyföldi városokat célozta meg törvénytervezetével. A jogszabályt a szenátus áprilisban, a képviselőház szeptemberben fogadta el. A parlamenti vita során román honatyák is kifogásolták az ünneplés kötelezővé tételét.

December elsejét 1990-ben nyilvánították Románia nemzeti ünnepévé, amelyen arra emlékeznek, hogy 1918-ban a magyarországi románok egy gyulafehérvári nagygyűlésen kifejezték azon szándékukat, hogy Erdély, a Partium és a Bánság egyesüljön Romániával. A romániai városok túlnyomó többségében létezik már 1918. December 1. nevű út, ez alól viszont a magyar többségű Hargita megye székhelye, Csíkszereda kivételt jelent. Sepsiszentgyörgyön régóta konfliktust okoz, hogy az 1918. December 1. utca egyes szakaszait átnevezné az önkormányzat.

A Krónika emlékeztetett rá, a székelyföldi Hargita megyében mandátumot szerzett politikus már korábban is benyújtott egy jogszabálytervezetet, amelyben megtiltotta volna, hogy román személyiségekről elnevezett utcák nevét megváltoztassák. A 2011-es próbálkozás azonban elbukott a képviselőházban. Dusa akkor azzal érvelt, hogy a székelyföldi városokban magyar személyiségek neveire keresztelik át a román személyiségek neveit viselő utcákat.

2001-ben, amikor Mircea Dusa a Nastase-kormány kormánybiztosi tisztségét töltötte be Hargita megye prefektusi hivatalának élén, Csíkszeredában rendezték meg a december 1-jei központi ünnepséget. A székelyföldi politikusok egy csoportja provokációnak minősítette, hogy a szociáldemokrata kormány egy magyar többségű várossal akarja megünnepeltetni Erdély Romániához csatolását, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azonban azt hangsúlyozta, hogy a románságnak és magyarságnak kölcsönös tisztelettel kell viseltetnie egymás nemzeti ünnepe iránt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére