Robbantással álltak bosszút a kommunisták a Regnum Marianum közösségén
2023. szeptember 23. 10:35 Múlt-kor
72 évvel ezelőtt, 1951. szeptember 23-án robbantották fel a kommunisták a Városliget szélén álló Regnum Marianum templomot. Bár az épület hivatalosan a Hősök tere előtt kialakítandó felvonulási terület útjában állt, az erőszakos cselekedettel a diktatúra nyilvánvalóan az egyház híveinek kívánt üzenni.
Forrás: Fortepan / Pohl Pálma
Korábban
A huszadik század elejének legnagyobb hatású egyházi vezetője, Prohászka Ottokár nemcsak szembenézett a világvárossá fejlődő Budapest lassú elvallástalanodásával, hanem konkrét megoldásokat is javasolt a probléma megoldására.
Lelkes tanítványai, egykori esztergomi szeminaristák világi papként a Keleti pályaudvar mögötti területen, a „Csikágóban” vásároltak maguknak egy Damjanich utcai lakást abból a célból, hogy hitoktatóként és egyesületi vezetőként lássák el a környék pasztorális feladatait.
Ez a közösség nevezte el magát Regnum Marianumnak, mivel tagjai példaként tekintettek a katolikus megújulás korának egyházi tevékenységére. (A barokk évszázadaiban a rekatolizáció jegyében élte reneszánszát Magyarországon a Mária-kultusz.) A név (Mária országa) eredetileg a katolikus Magyarország latin neve volt, és egyházunk Szent István-kori autonóm jellegére utalt. Azzal, hogy első királyunk nem Péternek ajánlotta fel a megszülető Magyar Királyságot, egyúttal azt is kifejezte, hogy nem ismerte el a pápa hűbéri hatalmát hazánk felett.
Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök
A fiatal papok nagy elszántsággal, alázattal és számos új módszert kipróbálva merültek el Külső-Erzsébetváros életében. Tevékenységük homlokterében szegény sorsú gyermekek hitoktatása és katolikus szellemben való nevelése állt. Emellett a kibontakozó magyar cserkészmozgalomban is tevékeny szerepet vállaltak.
Mivel a közösség által használt városrész nem rendelkezett önálló plébániával, ezt a problémát is orvosolni kellett: az első világháború és a Tanácsköztársaság borzalmai után 1919 májusában Csernoch János esztergomi érsek döntése nyomán a Damjanich utcai házban álló kápolna hivatalosan is plébánia lett. Első plébánosa Shvoy Lajos volt, aki meghonosította hazánkban a cserkészmozgalmat, számos gyalog- és vízitúrát szervezett tanítványainak, végül Prohászka Ottokár halála után elfoglalhatta egykori mesterének székesfehérvári püspöki székét.
A községnek volt már tehát neve, plébániája, hivatása, de saját templommal még nem rendelkezett. Az egyház és a városvezetés nem messze innen, a Városliget szélén jelölte ki az új plébániatemplom helyét, majd megtervezésére 1924. december 15-én ki is hirdették az építészeti tervpályázatot.
A Regnum Marianum templom 1948-ban
A Kotsis István által elnyert pályázat eredménye után az 1925-ös alapkőletételt követően a tényleges munkálatok a következő évben kezdődtek meg. Az olasz és dél-francia benyomásokat tükröző neoromán stílusú templom öt évig épült. Hivatalos elnevezése Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom lett és 1931. június 14-én szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás.
A köznyelvben csak Regnum Marianum néven számon tartott templom egyszerre vált a hívek vallási ás kulturális központjává, de politikai értelemben is jelentős mondanivalóval rendelkezett. Alapító okirata szerint fogadalmi templomként, „hálából a kommunizmustól való megszabadulásért” épült fel, mintegy köszönettel Máriának, amiért megszabadította Magyarországot a Tanácsköztársaság vallásüldöző politikájától.
Az 1945 után szovjet bábáskodással kiépülő új nomenklatúra valóságos hadat üzent az egyháznak. A kommunista diktatúra kiépülésével párhuzamosan egyre inkább fogyott a levegő a magyarországi történeti egyházak körül. 1949-ben koholt vádak alapján Mindszenty József hercegprímást csukták börtönbe, 1950-ben pedig a szerzetesrendeket tiltották be. A Regnum Marianum közösség hivatalos feloszlatására 1951-ben került sor, a regnumos papok és hívek egészen eddig harcoltak a kommunisták egyházüldöző, ateista politikája ellen.
A Regnum Marianum templom elleni fizikai támadásra azután került sor, hogy a későbbi Felvonulási térnek nevezett területre egy grandiózus Sztálin-szobort terveztek. A városrendészeti szempontok miatt „útban lévő” egyházi épületnek legalább két ok miatt kellett megsemmisülnie: szakrális épületként nem állhatott ott a Sztálin-szobor hátterében, antikommunista fogadalmi templomként pedig a hatalom politikai ellenfeleinek hatalmát szimbolizálta.
Katonai felvonulás a Sztálin-szobor előtt (Wikipedia / Tambo / CC BY-SA 3.0)
A templom új és masszív vasbeton szerkezetének ellenállása miatt elpusztítását különleges barbarizmus jellemezte: a kupolán lévő Szent Koronát kalapáccsal leverték, a templombelsőt faállványokkal alátámasztották, a vasbetonszerkezetet elvékonyították, végül az állványzatot felgyújtották. Ennek hatására a kupola megroppant, de a templom nem dőlt össze. Ekkor döntöttek az épület felrobbantásáról, amely során oszlopról oszlopra haladva döntötték romba az épületet, majd törmelékének nagy részét egyszerűen beöntötték az altemplomba.
A diktatúra azonban egyetlen oszlopot nem tudott teljesen elpusztítani: a sors furcsa fintora, hogy ez az oszlopcsonk lett a talpazata a templom helyén 1969-ben felállított Tanácsköztársaság emlékműnek. Az oszlopcsonk ma is látható, a templom helyét pedig kereszt és emlékhely jelöli.
A templom helyén felállított Tanácsköztársaság emlékmű (Fortepan / Fortepan)
A Regnum Marianum templom elpusztítása után a Damjanich utcába visszahúzódó, majd annak bezárása után a szélrózsa minden irányába szétszóródó közösséget további támadások érték. A hatalom keze már az 1956-os forradalom után, a Kádár-rendszerben ért el a regnumos atyákig: 1961-ben, 1965-ben, 1970-ben, sőt, még 1971-ben is ítéltek el regnumos papokat, akik vállalva a kockázatot, titokban és illegálisan továbbra is szervezett keretek között mutattak alternatívát fiataljaiknak a kommunizmussal szemben. A koncepciós perek során kémkedés, hazaárulás, összeesküvés és a demokratikus államrend elleni szervezkedés vádjával ítélték őket sokévnyi börtönre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20