2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ritka képeken az Apollo-11 űrhajósai, miután hazatérve a Holdról karanténba kerültek

2020. április 3. 12:39 Múlt-kor

A NASA kutatói már az Apollo-11 történelmi űrutazásának tervezésekor számos forgatókönyvet átgondoltak a Hold meghódításával kapcsolatosan. Mivel fogalmuk sem volt arról, hogy égi kísérőnkön milyen állapotok uralkodnak, beleértve az esetleges fertőzéseket, a Földön ismeretlen baktériumokat, megbetegedéseket, hamar eldőlt, hogy az űrmisszió sikeressége esetén az űrhajósok a hazatérésüket követően karanténba vonulnak.

Az Apollo-11 volt az első olyan sikeres küldetés, amely során ember lépett a Holdra 1969. július 20-án. Az űrhajósok összesen 21 órát és 36 percet töltöttek bolygónk égi kísérőjén. A Hold felszínére lépő Neil Armstrong és Edwin „Buzz” Aldrin különösebb tudományos kísérletet nem végzett, de ez nem is volt cél.

Egy szeizmométert, egy lézertükröt helyeztek el a felszínen, kifeszítettek egy alufóliát kozmikus részecskék befogására, és összegyűjtöttek 25 kilogrammnyi holdkőzetet. Természetesen kitűzték az amerikai lobogót, majd sétálgattak. Miután visszatértek a holdkompra, a csizmájukra tapadt, mintegy négy milliárd éves „holdpornak” elmondásuk szerint olyan volt a szaga, mint a használt puskapornak.

A NASA szakemberei nem tudták kizárni annak a lehetőségét, hogy Armstrongék ismeretlen mikroorganizmusokat hoznak magukkal a Holdról, ami a legmerészebb elméletek szerint egyfajta járványként söpört volna végig a Föld lakosain. Ennek megfelelően miután 1969. július 24-én kihalászták őket a Csendes-óceánból, előbb a USS Hornet fedélzetén, majd miután 27-én visszaérkeztek Houstonba, a hősként ünnepelt három űrhajós egy mobil karanténba vonult vissza az Ellington légibázison. A háromhetes vesztegzár ideje attól a pillanattól kezdve indult, amikor először kerültek kapcsolatba az ismeretlen holdporral, valamint a kőzetekkel.

A karanténban töltött napok során számos megbeszélésen vettek részt, a parancsnoki modult egy átlátszó műanyagfolyosóval összekötött helyiség ugyanis lehetőséget teremtett erre. Ezen idő alatt írták meg beszámolóikat a történelmi utazásukról és ekkor ünnepelték meg Armstrong 39. születésnapját is egy kisebb partival. Az űrhajósokat e néhány nap során a szakértői és kisegítő csapat, valamint Nixon elnök és a feleségek kivételével élőben senki sem láthatta. Miután letelt a három hét és egyikőjükön sem látszódott semmilyen rejtélyes betegség, Buzzék újra kiléphettek a földre.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Készül a videó a karanténrólAz űrhajósok karanténja egy nagyobb karanténépületben kapott helyetA vérnyomásmérés a kisegítő személyzetnek is jártAz Apollo parancsnoki moduljára mászik fel egy férfiA hősként fogadott űrhajósok feleségei már július 27-én láthatták karanténban lévő férjeiket, ám megölelni őket csupán augusztus 11-én volt lehetőségükRichard Nixon elnök is meglátogatta őketA feleségek még a földet érést követően is aggódhattak férjeikértÁllandó figyelem kísérte a karanténban lévő űrhajósok életét, a képen még a USS Hornet fedélzetén vannak úton hazafelé

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár