Rekordszámú maskarás űzi a telet csütörtöktől Mohácson

(Forrás: www.mohacsibusojaras.hu / Facebook)

A február 12. és 17. között zajló eseménysorozat a hagyományoknak megfelelően a Kisfarsanggal indul. Csütörtökön a gyermekeké a főszerep: a kisbusók és a fiatal maskarások felvonulása jelzi, hogy megkezdődött a farsang farka, azaz a húshagyókeddig tartó mulatság. A szervezők tájékoztatása szerint a látogatókat idén rekordszámú hagyományőrző várja: 2700-nál is több beöltözött szereplő gondoskodik a hangulatról, akik szigorú szabályok szerint, tradicionális öltözetben vonulnak fel.

A busójárás eredetét számos monda övezi, melyek közül a legismertebb a törökűzés legendája. A szájhagyomány szerint a Mohács-szigeti mocsarakba menekült sokácok megelégelték a török igát, és egy viharos éjszakán, ijesztő álarcokba bújva, kereplőkkel és kolompokkal zajt csapva keltek át a Dunán. A babonás törökök a rémisztő „démonokat” látva fejvesztve menekültek, így szabadult fel a város.

A történettudományi kutatások azonban árnyalják ezt a képet. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, míg a sokácok betelepítése csak ezt követően, a 17. század végén és a 18. század elején kezdődött nagyobb hullámokban. A népszokás első írásos említése 1783-ból származik, amikor egy helyi feljegyzés még nem hőstettként, hanem botrányos, zajos mulatságként említi a farsangolást. A szakértők szerint a busójárás valójában egy balkáni eredetű, archaikus télűző és termékenységvarázsló rítus (poklade), amelyet a betelepülő sokácok hoztak magukkal, és amely az évszázadok során formálódott a mai alakjára.

A busó öltözete szakrális jelentőséggel bír: a kifordított birkabőr bunda, a szalmával kitömött fehér gatyák, a bütykös harisnya és a bocskor mind a természet vadságát és erejét jelképezik. A legfontosabb elem a fűzfából faragott, állatvérrel festett álarc, amely a viselőjét anonimitásba burkolja, lehetővé téve a „rituális átszellemülést”. A busók mellett megjelennek a jankelék (akik hamuval vagy liszttel teli zsákokkal tartják távol a nézőket) és a lefátyolozott arcú szépbusók is.

A rendezvény csúcspontja a farsangvasárnap, amikor a busók csónakokkal átkelnek a Dunán, majd a Kóló téren egyesülve vonulnak a főtérre. A keddi zárónapon, húshagyókedden kerül sor a tél szimbolikus koporsójának elégetésére a főtéren gyújtott hatalmas máglyán, ezzel végleg „eltemetve” a hideg évszakot.

A mohácsi busójárás kulturális jelentőségét mutatja, hogy 2009-ben – első magyarországi elemként – felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, 2012 óta pedig Hungarikumnak számít. A népszokás nem csupán turisztikai látványosság, hanem élő hagyomány: a maszkfaragók, a busócsoportok és a helyi közösség generációról generációra örökíti át a rítus elemeit.

A részletes programokról és a közlekedési információkról a www.mohacsibusojaras.hu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése